Megjegyzik azt is: az új kormány lényegesen eltérő makrohatású gazdaságpolitikát aligha valósíthat meg, de a részleteken változtathat.
Az előrejelzés szerint a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja. Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog. Az államháztartás hiánya európai összehasonlításban már idén is kedvező, jövőre pedig egyike lehet a legkedvezőbbeknek.
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert, illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható szerény növekedés.
A mezőgazdaságban a 2008. évi csúcs és az ehhez viszonyított 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve stagnálás várható.
Az építőipar a növekvő EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén a leggyorsabban fejlődő ágazat lesz, 6 százalék körüli termelés-növekedéssel. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek és a belföldi kereslet minimális bővülése révén 2-3 százalék körüli növekedés várható. A szolgáltatásokban - a még némi visszaesés elé néző pénzügyi és ingatlanszektor kivételével - ugyancsak stagnálás valószínűsíthető.
A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1 százalékkal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek mintegy 3 százalékos növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken.
A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5 százalék környékén marad.
A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8 százalék lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.
A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet. Folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése is - áll a GKI-nak az Erste bank együttműködésével készített felmérésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.