Már túl vagyunk a mélyponton

A második vagy harmadik negyedévben érhette el a gazdaság a mélypontot – véli a Takarékbank elemzői gárdája. Ugyanakkor több nagy gazdaság már a második negyedben bővülést mutatott.

Magyarországon az idén lépett életbe egy megszorító fiskális csomag, amely a második fél évben érezteti a hatását a keresletben. Sem a háztartási, sem a közösségi fogyasztás nem nő a jövő év első feléig. A munkaerő-piaci mélypont pedig 2010 tavaszán lehet. A negyedéves alapú GDP-szám már az év végén, az éves pedig a jövő év közepétől térhet vissza a pozitív tartományba.


Az állampapír-piaci hozamok esése kapcsán a kedvezőbb inflációs pálya mellett a legfőbb érv a kedvezőbbé váló pénzügyi környezet, a kockázati felárak mérséklődése. De a magyar kockázati felár (CDS) nem csökkent anynyit, mint a régió többi országában, mivel a külföldi befektetők még kivárnak, részben a tavaszi választások miatt.

Kisebb lesz a térségre általában jellemzőnél az államháztartási hiány, az idén 3,9, jövőre 3,8 százalék körül alakulhat a GDP arányában. Nagyjából 67 milliárd forintos többletre van szükség a hiánycél eléréséhez, ennek nyomán 76 milliárdos állampapír-
kibocsátási szűkítést tervez az Államadósság-Kezelő Központ. Ez azt feltételezi, hogy ha mindenki csak a lejáró papírjait újítja meg, akkor is eltolódik a kínálat-kereslet viszony az állampapírpiacon, s ez a hozamokat még lejjebb viheti. A bank szakértői külső finanszírozási többletre is számítanak az idén és jövőre. Az alacsonyabb folyó fizetésimérleg-hiány tartósnak bizonyulhat a következő években, feltéve, hogy nem kezd a lakosság felelőtlen költekezésbe.

Megerősödve kerülhet ki Magyarország a gazdasági válságból?

Amikor erről beszélünk, inkább úgy értjük: nem kell gondolkodnunk azon, hogyan visszakozzunk a keresletösztönzéstől. A legtöbb európai országgal szemben ugyanis ilyen csomag nálunk nem igazán volt. A stabilizáció után visszatérhet a normális kerékvágásba a gazdaságpolitika, vagyis anticiklikussá, a gazdasági ingadozást csillapítóvá válhat.

Akkor mire alapozhatjuk a következő évek növekedését, milyen gazdaságpolitikára lenne szükség?

Az egyértelmű, hogy ennyi gazdaságilag inaktívat nem bír el az ország, ehhez képest túl nagy az állami újraelosztásunk. A foglalkoztatás bővüléséhez elengedhetetlen, hogy az irreális számú rokkantnyugdíjas legalább egy részének legyen munkája.

Mikor érdemes és lehetséges csatlakozni az eurózónához?

A szlovákok példája bizonyítja, nem mindegy, mikor lépünk be. Könnyen bebizonyosodhat, hogy elhamarkodott volt a stratégiájuk. Nem elég egy pillanatra elérni a maastrichti kritériumokat, például az inflációnál egy év átlagát vizsgálják. Az ERM II rendszerben is a gyakorlatban több mint két évet kell eltölteni, ugyanis a vizsgálati időszak csak azt követően indul meg. Mindezek alapján legkorábban 2014-re várjuk a belépést.

Megerősödve kerülhet ki Magyarország a gazdasági válságból?

Amikor erről beszélünk, inkább úgy értjük: nem kell gondolkodnunk azon, hogyan visszakozzunk a keresletösztönzéstől. A legtöbb európai országgal szemben ugyanis ilyen csomag nálunk nem igazán volt. A stabilizáció után visszatérhet a normális kerékvágásba a gazdaságpolitika, vagyis anticiklikussá, a gazdasági ingadozást csillapítóvá válhat.

Akkor mire alapozhatjuk a következő évek növekedését, milyen gazdaságpolitikára lenne szükség?

Az egyértelmű, hogy ennyi gazdaságilag inaktívat nem bír el az ország, ehhez képest túl nagy az állami újraelosztásunk. A foglalkoztatás bővüléséhez elengedhetetlen, hogy az irreális számú rokkantnyugdíjas legalább egy részének legyen munkája.

Mikor érdemes és lehetséges csatlakozni az eurózónához?

A szlovákok példája bizonyítja, nem mindegy, mikor lépünk be. Könnyen bebizonyosodhat, hogy elhamarkodott volt a stratégiájuk. Nem elég egy pillanatra elérni a maastrichti kritériumokat, például az inflációnál egy év átlagát vizsgálják. Az ERM II rendszerben is a gyakorlatban több mint két évet kell eltölteni, ugyanis a vizsgálati időszak csak azt követően indul meg. Mindezek alapján legkorábban 2014-re várjuk a belépést.

-->