Alapkamat - Nincs meglepetés
A mai kamatdöntő ülésén az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően fél százalékpontos vágást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,5 százalékos lett, idén ez a hatodik kamatcsökkentés, januárban még 10 százalékos volt a kamat.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkzelő portfóliómenedzsere szerint nem okozott meglepetést a Jegybank, a várakozásoknak megfelelően egymás után negyedszer vágott 50 bázispontot az alapkamatból, ami így 6.5 százalékra süllyedt. Az MNB az ON (egy napos overnight) kamatfolyosót +- 100bp-re növelte, visszaállítva a válság előtti helyzetet, evvel is támogatva a diszkontkincstárjegyek iránti keresletet. A várakozásoknál gyengébb harmadik negyedéves GDP adat, és az előrejelzéseknél folyamatosan alacsonyabb inflációs számok tükrében egyértelmű a további monetáris lazítás szükségessége. A legfrissebb Inflációs Jelentésében feltehetően lefelé módosított a Jegybank az előrejelzését, mely így már bőven cél alatti inflációs rátát jelez.
Az októberi kiélezett döntés után feltehetőleg ismét nagy volt a megosztottság a Tanácson belül, valószínűleg többen ismét nagyobb vágásra szavaztak. A forint közelmúltbeli nagyobb kilengése azonban indokolja az óvatosságot. Inflációs szempontból a kilátások nem lehetnek akadályai további csökkentésnek, a kritikus pont továbbra is inkább a pénzügyi stabilitás. A globális helyzet bizonytalansága, illetve a környező országok instabil politikai helyzete borzolhatják a befektetők idegeit, fékezve így a további monetáris enyhítést - vélte az elemző.
Figyelembe véve, hogy a vezető jegybankok részéről még hosszú időn keresztül nem számíthatunk az irányadó ráta emelésére, továbbra is nyitva áll az út az MNB előtt, hogy folytassa a monetáris lazítást és ezáltal közelítse a hazai kamatkörnyezetet a nyugat-európai és a régiós szinthez. Természetesen közgazdasági szempontból ésszerűtlenség lenne azt várni, hogy a magyar alapkamat akárcsak megközelítse a fejlett régiókban látott zérus közeli szinteket, vagy akár az eurózóna 1 százalékos szintjét – írja elemzésében az Equilor.
A befektetők ugyanis a magyar államot övező kockázatok miatt mindenkor elvárják azt, hogy az Államadósság Kezelő Központ a biztonságosnak tekintett német államkötvények hozamszintje fölött még fizesse ki a magyar kockázati felárat, az ún. CDS felárat, ami 2009. november 20-án 216,9 bázispont volt. A "hogyan továbbra" vonatkozóan azonban támpontként szolgál a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciókon kialakult átlaghozam. A legfrissebb, 2009. november 17-i aukción, jelentős túlkereslet mellett, 6,19 százalékos átlaghozam alakult ki, ami azt tükrözi, hogy a piac a mai 50 bázispontos kamatvágás után jövő év februárjáig még legalább egy ugyanekkora mértékű monetáris enyhítést áraz. A kérdés csak az, hogy ez mekkora lépések után alakul ki. Megnőtt ugyanis azon hangok száma is a piacon, amelyek az eddig 50 bázispontos lépésközről a 25 bázispontos csökkentésre való áttérést tartják valószínűnek – szögezte le az Equilor.
Bár a jelenlegi piaci környezet igen kedvező és támogató még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország, a fenntarthatósággal kapcsolatban igen sok a kockázati tényező, ezért várakozásaink szerint az alapkamat nem csökken 5,5 százalék alá 2010-ben sem” - emeli ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Hozzáteszi: „A következő fél év során nagyon valószínű, hogy az MNB igen óvatos lesz, 50 pontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy 25-ös sebességre kapcsol. A 2009. decemberi inflációs adat 5,5 százalék körüli lesz, ez az év egészére 4,2 százalék körüli átlagos értéket jelenthet. Jövő évre az átlag minden bizonnyal 4 százalék alatt lesz.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.