MNB: alullőhető a jegybanki inflációs cél

Egy 25, egy 50 és 75 bázispontos csökkentésről tárgyalt a monetáris tanács, és meggyőző többséggel döntött a fél bázispontos mérséklés mellett – mondta Simor András MNB-elnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Az inflációs jelentés a GDP tekintetében alig változtatott a korábbi előrejelzéseken. A GDP idei visszaesése mögött ugyanakkor más szerkezet áll – mondta a jegybankelnök. Látszik a külpiacokon némi élénkülés, így a nettó export jobban fog alakulni, míg a belső kereslet rosszabb lehet a korábban számítottnál.

Már hónapok óta némileg meglepők az inflációs adatok, ennek nyomán az idei évre 4,5 helyett 4,2, 2010-re 4,1 helyett 3,9 százalékos drágulási ütem szerepel a friss makropályában. Emellett 2010-re már 3 százalékos maginflációval számolnak a jegybank szakértői. Kiemelte Simor a piaci szolgáltatásokat, az utolsó hónapban ennek a szegmensnek az árindexe stagnált.

A terület bérindexe az év elejéhez képest nem növekedett, ez a jövőre nézve is bizakodásra ad okot. Jelentős változás történt a folyó fizetési mérleg alakulásában, amely közel kerül az egyensúlyhoz idén, a működőtőke és az EU-s transzferek figyelembevételével pedig külső többlettel rendelkezik Magyarország. Ugyanakkor hosszú, elnyúló recesszióval szembesülünk, ennek megfelelően inflációs nyomás gyakorlatilag nincs, csak annyi ami az évközi áfa- és jövedékiadóemelés miatt következett be – fűzte hozzá. Ezek kifutásával a jegybanki cél alullövésére számít az elnök.

A pénzügyi stabilitás tekintetében hónapról-hónapra kedvező hírekről lehet hallani, a likviditási helyzet mind forintban mind devizában megfelelő és bőséges, nem következett be romlás az elmúlt hónapokban se, habár a nemzetközi tőkepiacok az utóbbi egy hónapban nagyobb ingadozást mutatnak, mert elbizonytalanodhattak a befektetők. Ez tükröződött a forint euróárfolyamának mozgásában is.

A tanács továbbra is az infláció és az ország kockázatának kedvező alakulásához köti a következő kamatcsökkentést. Jó okkal áll csak meg a kamatcsökkentéssel. A tanács tagjainak jelentős része nagy hangsúlyt fektet a kiszámíthatóságra.

A fiskális pályával kapcsolatban kifejtette a jegybankelnök: nagy erőfeszítésre volt szükség, hogy a hiány a recesszió közepette se emelkedjen, mivel az automatikus stabilizátorok működésbe lépése esetén akár egy százalékponttal vagy még többel is romolhatott volna. A kiigazító lépések a potenciális növekedést is javították, mivel többségük nem egyszeri, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot is javítja. A hiánycél így is csak akkor teljesíthető idén, ha a tartalékok nagy részét zárolják, és nem teljesítenek azokból kifizetéseket.

Az inflációs előrejelzésben felhívják arra a kockázatára a figyelmet, ami például választási években bekövetkezett: a kormány részéről az állami vállalatok adósságának átvállalására. Ha a deficit emiatt nagyobb lenne, mint a kitűzött cél, annak inflációs következménye nem lenne, azonban ha ténylegesen is többet költene a kormány, annak már lenne következménye a drágulásra is, ennek hatása azonban egyelőre nehezen számszerűsíthető – felelte kérdésre Simor.