Válságban a kegyelet is pénzkérdés?

A gazdasági válság és a növekvő szegénység miatt az önkormányzatoknak mind több ember végső nyughelyre helyezéséről kell gondoskodniuk. Költségtakarékosan, ám megadva, ami mindenkinek jár:  a végtisztességet. Utóbb persze hagyatéki hitelezői igényt jelentenek be a közjegyzőnél. Ha volt az elhunytnak vagyona – az esetek többségében csak egy kis házikója volt –, akkor pénzéhez jut a polgármesteri hivatal. De zömében nem térülnek meg a költségek - írta összeállításában a heol.hu.

Az önkormányzatok rendszerint az urnás temetést választják, mert ez olcsóbb a koporsósnál. Egyre inkább így gondolkodnak a hozzátartozók is. Sokan nem temetik el a hamvakat, hanem hazaviszik, s az elhunyt egykori szobájában helyezik el.

Verpeléten az idén már csaknem tíz köztemetés volt, s a körjegyzőséghez tartozó Tarnaszentmárián egy. A jegyző szerint korábban csak elvétve fordult elő – talán két-három évente egyszer –, hogy az önkormányzat rendezze a számlát.

 Egyre gyakoribb, hogy a helyhatóság finanszírozza a temetést – mondja Zrónik István, Verpelét körjegyzője. – Általában minden elhunytnak van hozzátartozója, de bizonyos körökben olyan nagy a szegénység, hogy a koporsóra sem telik.

A körjegyző megemlíti: a fizetésképtelen hozzátartozóknak felajánlják, hogy átvállalják a hamvasztás költségeit. Esetenként, ha a rokonok ragaszkodnak a koporsós temetéshez, akkor az önkormányzat kegyeleti szempontból ezt is kifizeti. De ilyenkor elvárják, hogy a hozzátartozók ássák ki a sírt. Ez ugyanis 21 ezer forint kiadást jelentene.
– Átlagosan egy-egy köztemetés 70–100 ezer forintba kerül – jegyzi meg Zrónik István. – Az egyházi szertartásból is a legegyszerűbbet rendeljük, ez 10 ezer forint. Ha az elhunytnak vannak örökösei, úgy megegyezünk velük a részletfizetésben. De ez utóbb rendre nem teljesül. Ilyenkor kezdődik a végrehajtás.