Alistair Darling, a munkáspárti brit kormány pénzügyminisztere a súlyos, csaknem 13 százalékos GDP-arányos idei államháztartási hiánnyal számoló költségvetés áprilisi előterjesztésében közölte, hogy a jelenleg érvényes 20 és 40 százalékos kulcsok mellé új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot honosítanak meg az évi 150 ezer fontnál (45 millió forintnál) nagyobb jövedelmekre a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az ellenzéki Konzervatív Párt már jelezte, hogy érvényben tartja az 50 százalékos felső adókulcsot, ha a jövő tavaszi választásokon kormányra került.
Darling ugyanakkor nemrégiben újabb adóztatási terveket is bejelentett. A pénzügyminiszter a brit gazdaság és a költségvetés helyzetéről tartott minapi éves parlamenti beszámolójában közölte: azoknak a bankoknak, amelyek a kormány intései ellenére továbbra is ragaszkodnak a nagy összegű bankári prémiumok kifizetéséhez, azonnali hatállyal 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után.
Ez az ötlet igen népszerűnek bizonyult; a terv bejelentése óta elvégzett országos közvélemény-kutatások szerint a brit választók több mint háromnegyede támogatja a banki prémiumadó tervét. De nemcsak a szigetországban, hanem a kontinensen is népszerű a bónuszadó. A brit mintát követné Franciaország is: egyszeri különadót vezet be a 27 ezer eurónál nagyobb bankárbónuszokra. Angela Merkel német kancellár is üdvözölte az egyszeri különadó ötletét, és ő is azt hangoztatta, hogy a bankároknak is viselniük kell a válság terheit.
Ez a népszerűség azonban csak a City pénzügyi központjának határain kívül érvényesül.
A The Sunday Telegraph - a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap - értesülése szerint a londoni banki alkalmazottak százasával készülnek távozni a magas különadók miatt.
A lapnak az egyik meg nem nevezett bankcsoport vezetője elmondta: csak az ő cégétől várhatóan kétszázan települnek át Párizsba.
Az újság értesülése szerint hasonló alkalmazotti áthelyezési kérések érkeztek olyan nagybankok londoni részlegeinek vezetőihez, mint a Société Générale, a BNP Paribas, az HSBC, a JP Morgan vagy a Goldman Sachs.
A londoni pénzügyi központot irányító testület, a City of London Corporation elnöke, Stuart Fraser is megerősítette, hogy a külföldi bankárok közül sokan most már "máshol akarnak dolgozni". A City of London Corporation adatai szerint a City 300 ezer befektetési banki alkalmazottja közül 75 ezer a külföldi.
A nagy banki fizetések, és különösen a bankprémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában, főleg azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól a pénzügyi válság kitörése után.
A pénzügyi szféra politikai motivációjú „boszorkányüldözésként” értékeli a büntetőadó kivetését, amely Axel Weber EKB-alelnök szerint aligha fogja óvatosabb viselkedésre szorítani a banki vezetőket.
Biztosan lesznek olyanok idehaza is, akik olcsó populizmusnak fogják bélyegezni a bankárok bónuszaira Nagy-Britanniában és Franciaországban (sőt, talán más államokban is) kivetendő egyszeri különadó ötletét. Nem lesz igazuk - írta Urkuti György, a Világgazdaság rovatvezetője korábban.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport nemrég kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen hatmilliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.
Banki elemzők azonban jó ideje hangsúlyozzák, hogy a szektorra kirótt különadók - és az ezeket kísérő politikusi nyilatkozatok - elriasztják Londonból a banki szakértelmet képviselő alkalmazotti gárdát, potenciálisan súlyos károkat okozva a City bankszektorának, amely tavaly önmaga a brit költségvetés teljes adóbevételének 10 százalékát adta, összesen 61,4 milliárd font társasági és személyi jövedelemadó formájában.
A brit bankárbónuszadó nemcsak Nagy-Britanniában okoz gondot: Josef Ackermann az első bankvezető, aki megszólalt a Nagy-Britanniában bevetetett adó ügyében. A Deutsche Bank vezére leszögezte: nem csak a brit dolgozók, hanem a cég teljes állománya viseli majd a terheket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.