Az éven belüli béralakulás azonban igen hektikus képet mutat, amelyet az átlag elfed. A legnagyobb mozgásokat az állami alkalmazottak tizenharmadik havi illetményének megnyirbálása okozta. Ez idézte elő a januári nagy bruttó csökkenést, illetve az októberi negatív változásban is ugyanennek volt nagy szerepe. Az állami szférában 7,5 százalékos átlagos csökkenést mért a hivatal, csak októberben pedig 12,3 százalékkal vittek haza kevesebbet a közszolgák.
A versenyszférában 3,5 százalékos bruttó bérnövekedés volt, ez február óta a legalacsonyabb emelkedési ütem, de a gazdasági teljesítmény csökkenését figyelembe véve nem tekinthető drasztikusan alacsonynak. Tovább bonyolította a képet az szja-sávhatár év közepi megemelése, amely miatt a nettó bérdinamika felgyorsult a bruttóhoz képest.
Ugyanilyen hatás jövőre is várható, mivel tovább bővül azok köre, akik az alsó adósávban keresnek. Az alkalmazotti létszám terén is megfigyelhető a kettősség: a cégek inkább elbocsátásokkal reagáltak a válságra, 7 százalékos, 135 ezer fős csökkenés mutatkozott a vállalkozásoknál. Az állami szférában viszont 6,3 százalékos létszámbővülés volt, igaz, ez az általában alacsony hozzáadott értéket képviselő közmunkaprogramokra vezethető vissza. Ezek nélkül ugyanis itt is létszámcsökkenés figyelhető meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.