A múlt év III. negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,7 százalékára (108 milliárd forintra) nőtt, az előző negyedévben regisztrált GDP-arányos 0,8 százalékról (52 milliárd forint).
A pénzügyi eszközök között a devizabetétek és a nyugdíjpénztári követelések (112 milliárd, illetve 134 milliárd forintos) növelése volt jelentős, miközben a készpénz (111 milliárd forint) , és a tőzsdei részvények (82 milliárd forint számottevő csökkenése mellett a központi kormányzat értékpapírjaiban befektettek összegek nettó kivonása is jellemző volt.
A kötelezettségek között a forinthitelek (60 milliárdos) növekedése és a devizahitelek ennél valamivel nagyobb (72 milliárd forintos) csökkenése volt jellemző. A forint kismértékű árfolyamváltozása nem gyakorolt jelentősebb hatást a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékére a III. negyedévben
A pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 5,9 százalékát tette ki (1.538 milliárd forint), a három hónappal korábbi 5,0 százalékkal (1,292 milliárd forinttal) szemben. A III. negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el (246 milliárd forint).
Az adatokból kiderül: a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás finanszírozásában a lakosság 933 milliárd forinttal (ez a GDP 3,6 százaléka), a nem pénzügyi vállatok 575 milliárd forinttal (ami a GDP 2,2 százaléka), a külföld 55 milliárd forinttal (ami a GDP 0,2 százaléka) vett részt.
Összességében tehát a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 0,2 százalékával egyenlő külföldi finanszírozásra volt szüksége nemzetgazdaságnak finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint volt.
AZ MNB közlése szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 III. negyedévének végén a GDP 78,4 százalékán állt (20.423 milliárd forintot tett ki).
A központi kormányzat finanszírozási igényét (200 milliárd forint) 2009 III. negyedévében alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével és hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen nőttek a jegybanknál elhelyezett betétei, a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hitelintézetek felé fennálló tartozásai.
A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (60 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (106 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozásaik növekedése fedezte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.