Burjánzik a feketegazdaság

A nagy értékű készpénzes tranzakciók visszaszorítását tűzte ki célul a Magyar Nemzeti Bank. Amellett ugyanis, hogy kevésbé hatékonynak számít gazdaságilag, a feketegazdaság melegágyának is számít az ilyen típusú fizetés – derült ki a témában rendezett konferencián. Az MNB egyik alapvető feladata a gazdaság biztonságos készpénzellátásának biztosítása – mondta megnyitóbeszédében Király Júlia, az MNB alelnöke. Eddig a készpénz és a GDP aránya egyenletesen alakult, de 2007–2008-ban hirtelen megnőtt ez a statisztika – hívta fel a figyelmet. A válság okozta bizalomhiány mellett a rejtett gazdaság előretörése is szerepet játszhatott ebben. Ha megnő a készpénzhasználat költsége, akkor az drágítja a rejtett gazdaság működését is – vázolt egy megoldási lehetőséget az alelnök.
Nem csak az alacsony jövedelműek használnak készpénzt, amit a címletek is mutatnak – folytatta a gondolatmenetet Bódi-Schubert Anikó MNB-szakértő. A lánctartozások és az ennek mentén kialakult bizalomhiány, illetve az állam bizonyos üzleti tranzakciói is motiválják a készpénzhasználatot. Utóbbit azzal támasztotta alá a szakember, hogy az adók, illetékek, bírságok beszedésénél még mindig hangsúlyos a készpénz használata. Jellemzően a kis- és középvállalati szektor érintett a feketegazdaságban, ugyanakkor az iparági koncentráció ellenösztönzőként működik, ha ugyanis túl alacsony béreket jelenít meg a tulajdonos, akkor nem tudja megfelelő áron értékesíteni a vállalkozását. Az eredeti szándékkal ellentétben a házipénztár-adó és a vagyonosodási vizsgálatok viszont arra ösztönöznek, hogy a nem legális jövedelemből származó vagyont készpénzre konvertálják az érintettek, mert így rejtve lehet tartani azt az adóhatóság elől. Az elektronikus fizetések biztonságosabbá tétele, a POS-lefedettség növelése, a sárga csekkek viszszaszorítása révén lehetne a készpénzhasználatot mérsékelni – vélekedett a szakértő.
A 2008 és 2012 közötti középtávú stratégiai terv arra épül, hogy a jogszerű magatartást elősegítsék, a feketegazdaságot visszaszorítsák – fejtette ki Dávida Marianna, az APEH főosztályvezetője. A számlázási láncok bonyolultabbá váltak, megnehezült a feltárásuk, azonban az APEH vizsgálati módszerei is finomodnak. A hivatal is azt tapasztalja, hogy az adózók több készpénzt tartanak otthon, így meg kellett határozni, hogy mennyi az életszerűen otthon tartott összeg. Sokan az elévülési idő előttre teszik a vagyonosodási vizsgálat során fellelt különbözet megszerzését, és olykor még bűncselekménnyel is megvádolják önmagukat, hogy igazolják a pénzek eredetét.
A kétszereplős korrupciós technikák mellett Tóth István János MTA-főmunkatárs szerint az intézményesült, fejlett módozatok terjednek, ez nem is feltétlenül jár készpénzmozgással. Sőt, még az is előfordulhat, hogy adóznak is az érintettek, sokszor ugyanis keresztszámlázással fedik el az ügyletet. Erre a pártfinanszírozás megkerülését hozta fel példaként, amikor egy állami hivatal megrendel egy cégtől a piaci ár felett egy szolgáltatást, és ugyanez a cég piaci ár alatt ad szolgáltatást egy másik cég felé, amelyik az érintett párttal áll kapcsolatban.
Kedvező változás jeleire is felhívta a figyelmet Lukács János, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője: Magyarországon már 9 millió bankkártya van, és a tulajdonosok 8 százaléka vásárol interneten. A versengő cégek közötti árverseny is ebbe az irányba hat, sokszor annyira lemennek az árakkal, hogy adózva már nem tudna nyereséges lenni az adott vállalás. A multinacionális vállalatoknál sincs minden rendben, néhol például offshore cégeken keresztül fizetnek prémiumot vagy osztalékot. Az amúgy is rossz fizetési morál mostanra a legrosszabb lett nemzetközi összehasonlításban, 157 napra ugrott fel az átlagos fizetési határidő a válság során – figyelmeztetett Lukács.

A nagy összegű készpénzes tranzakciók szezonalitása azt mutatja, hogy nem csak a vagyontartásban van ezeknek a címleteknek szerepe.

A nagy összegű készpénzes tranzakciók szezonalitása azt mutatja, hogy nem csak a vagyontartásban van ezeknek a címleteknek szerepe. -->