GKI: ismét csökkent a versenyképesség

Az eredményeket ismertető közleményből kiderül, hogy az előző negyedévhez képest 2009 harmadik negyedévében a makrogazdasági
teljesítmény, a munkatermelékenység és a relatív
költség-versenyképesség alapján számított versenyképességi index
(VEX) Magyarországon, Romániában és Ausztriában kismértékben, 0,3-0,4 százalékkal csökkent. A többi vizsgált országban nőtt, a legerőteljesebben, 1,6 százalékkal Csehországban. Szlovákiában 1,4 százalékkal, Lengyelországban 0,3 százalékkal, Szlovéniában pedig 0,4 százalékkal emelkedett.

A magyar versenyképességi index 2009 harmadik negyedévi változásában a legjelentősebb szerepet az export növekedése, kisebb mértékben az egységnyi munkaerőköltség regionális összehasonlításban kedvező alakulása játszotta.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 második negyedévéhez képest Csehországban dinamikusan, 3,6 százalékkal, Magyarországon és Lengyelországban kismértékben emelkedett. A többi vizsgált országban csökkent, a legnagyobb mértékben Romániában.

A makrogazdasági teljesítmény indexének változását döntően a világgazdasági válság, azon belül a nyugat-európai felvevőpiacok alakulása, illetve az arra adott válaszok magyarázzák. Csehország kedvező teljesítménye az export dinamikus növekedésére, illetve ezzel összefüggésben a GDP kismértékű emelkedésére vezethető vissza. A nemzetközi összehasonlításban szintén kedvező, bár a csehországitól elmaradó magyar makrogazdasági teljesítmény forrása szintén az export volt, de a kivitel bővülésének mértéke még nem volt elég ahhoz, hogy a GDP is növekedjen.

A munkatermelékenységi index 2009 harmadik negyedévében Magyarországon 0,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban csekély mértékben, 0,3 százalékkal nőtt, a többi vizsgált országban pedig erőteljesebben emelkedett.

A felmérés szerint a világgazdasági válság idején ezek a változások ellentmondásosan értékelhetők. A viszonylag kedvezőtlen magyar és cseh teljesítmény azzal kapcsolatos, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése lelassult. Ezzel szemben a többi vizsgált ország, közülük különösen Szlovákia 4,9 százalékos termelékenység javulásának forrása a foglalkoztatottak számának nagymértékű visszaesése volt, vagyis ezekben az országokban a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.

A költség-versenyképesség 2009 harmadik negyedévében Romániában 1,3 százalékkal javult, a többi vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. Románia költség-versenyképességének javulása a nemzeti valuta enyhe leértékelődésére vezethető vissza. A magyar teljesítmény az egységnyi munkaerőköltségek regionális összehasonlításban kedvező alakulásával magyarázható.

Az üzleti környezeti index (ÜX) 2007 elejétől 2009 első negyedévéig szinte folyamatosan csökkent. A második negyedévben azonban azt szerény, a harmadikban pedig elég jelentős növekedés követte. E mutató értéke ugyanakkor 2009 harmadik negyedévében még mindig jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, de a 2008 véginél már kedvezőbb helyzetre utal.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a harmadik negyedévben lényegében nem változott - e tényező említési gyakorisága hibahatáron belül csökkent az előző negyedévhez képest. A válságkezelő kormány intézkedései ezek szerint már nem érintették jelentősen a vállalatok közérzetét. Az állami magatartás korlátozó szerepe - hasonlóan a korábbiakhoz - inkább a kis- és középvállalatok körében érezhető.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága sem változott érdemben, e tényező esetében hibahatáron belüli növekedés következett be. Ennek a mutatónak az aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál, de magasabb a válság előtti időszak átlagánál. A bizonytalan gazdálkodási környezet is leginkább a kisvállalkozásokat zavarja, amelyek a leginkább sebezhetőek.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan nőtt, majd a második negyedévben enyhén csökkent. A harmadik negyedévben - a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom erősödésének jeleként - e mutató értéke igen jelentősen, mintegy 27 százalékkal csökkent. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie az egyik legmagasabb kamatfelárral.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követnek. 2008 negyedik negyedéve óta az eladások valósággal zuhannak, ez jellemzi 2009 harmadik negyedévét is.