Jó hatással volt a brit gazdaságra a munkaerőpiac megnyitása

A brit Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság megrendelésére elkészített tanulmány - amelyből a The Observer, a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap közöl részleteket - 1,5 millióra becsüli azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból, köztük Magyarországról.

A Migration Policy Institute nevű intézet összeállítása szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak csaknem a fele ugyanakkor már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek még Nagy-Britanniában.

Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.

 Nagy-Britannia a 2004-es bővítés után nem élt a kelet-európai munkavállalás átmeneti korlátozásának lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.

A hivatalos London azonban annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt.

Az ellenzéki brit Konzervatív Párt vezetője, David Cameron nemrégiben azt mondta: annak idején korlátozni kellett volna az EU-ba újonnan felvett kelet-európai tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását.

A vasárnap ismertetett új elemzés szerint azonban a 2004 óta érkezettek munkavállalásának összesített hatása a brit költségvetésre "valószínűleg csekély, de pozitív", vagyis a keletiek munkavégzéséből származó költségvetési jövedelmek nagyobbak, mint a jelenlétükkel járó szociális kiadások.

A tanulmány ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A brit születésű alkalmazottaknak csak a 18 százaléka dolgozik ilyen kis fizetésű állásokban.

A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka - a brit munkavállalóknak azonban csak az 57 százaléka - keresett átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet a vizsgált időszakban. Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban.

Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - áll a tanulmányban.

Az elemzést megrendelő Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság stratégiai csoportigazgatója, Andrea Murray a The Observernek azt mondta: mindez egyben azt is bizonyítja, hogy sok kelet-európait "kétes foglalkoztatási körülmények közepette" alkalmazhatnak, és a keleti EU-munkavállalók bizonyos iparágakban "kizsákmányolást is elszenvedhetnek".

A kelet-európaiak tömeges alkalmazásának bérleszorító hatására más londoni elemzések is felhívták már a figyelmet.

Az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) azt írta: csak a lengyelek bevándorlása már az EU-bővítés utáni első két évben "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.