Nyakunkon az adósságválság
Az országok eladósodottsága 2008 és 2009 között összességében 20 százalékkal nőtt.
Bár a piacok leginkább Görögország, illetve kisebb mértékben Spanyol-, Írország és Portugália miatt aggódnak, a hitelminősítő „abszolút értelemben” (vagyis a finanszírozási igény nagyságát tekintve) Franciaország, majd Olasz- és Németország, illetve Nagy-Britannia helyzetét tartja a legsúlyosabbnak. GDP-arányosan Olasz-, Francia-, Írország és Belgium szorul rá a leginkább a külső forrásokra; a finanszírozási igény mind a négyük esetében 25 százalék körül van.
Bár az eurózóna országai mind ez idáig gond nélkül találtak vevőt államkötvényeikre, egyre magasabb hozamot kell ajánlaniuk a befektetőknek. Görögország számára például valódi megkönynyebbülést okozhatott az, hogy hétfőn jelentősen túljegyezték ötéves papírjait (VG, 2010. január 26., 5. o.), ám az áprilisi, hasonló kibocsátáskor jegyzett 5,5 százalékos hozam helyett ezúttal 6,1 százalék megajánlására kényszerült. Márpedig a hitelfelvételi költségek 50 bázispontos emelkedése elemzői becslések szerint 250-300 millió eurós pluszkiadást jelent Athén számára.
A sikeres kötvényaukció után ráadásul a Moody’s azonnal figyelmeztetett: a befektetői érdeklődés nem csökkenti annak kockázatát, hogy az ország hitelminősítését ismét leronthatja. A Moody’s szerint a hitelbesorolás attól függ, hogy a kormány képes lesz-e végrehajtani a költségvetési hiányt a GDP 12,7 százalékáról 2012-re 3 százalék alá csökkenteni hivatott programot. Ezzel kapcsolatos kétségei miatt a hitelminősítő továbbra is negatív kilátással tartja fenn Athén A2-es besorolását.
A befektetők az idén Görögország mellett elsősorban a spanyol és a portugál kormány konszolidációs intézkedéseit kísérik majd élénk érdeklődéssel, miközben az ugyancsak 12 százalék feletti hiánnyal küszködő Írország decemberben elfogadott költségvetése kimondottan sikeresnek bizonyult a piacok megnyugtatásában. Spanyolország esetében az elemzők attól félnek, hogy a finanszírozási nehézségek az EKB likviditásbővítő intézkedéseinek visszavonása után kezdenek majd csak igazán kiütközni. Jelenleg a tízéves spanyol államkötvények hozamfelára a német papírokhoz képest mindössze 90 bázispont körül van (szemben a 300 feletti görög értékkel), ám ez részben a piaci likviditásnak köszönhető. A felárnak reálisan 100-120 bázispont körül kellene lennie – véli Steve Mansell, a Citigroup kamatstratégája.
Portugália esetében a hozamfelár máris meghaladja a 100 bázispontot, miután az mindössze két hónap alatt a duplájára emelkedett. Az Európai Bizottság szerint az ország költségvetési hiánya 2009 után az idén is a GDP 8 százalékára rúghat, az államadósság pedig a válság előtti 64-ről 85 százalékra ugorhat. A Moody’s nemrég Görögországgal együtt jellemezte úgy Portugáliát, hogy a két gazdaság „lassú halál” elé nézhet, mert túl sokat kell adósságszolgálatra költenie, és a magas adók elfojtják a növekedést. VG
Repedések
Immár az Európai Bizottság is kénytelen bevallani: veszélyben az eurózóna egysége. A brüsszeli testület egyik friss jelentése szerint a tagállamok versenyképessége közti szakadék növekedése, illetve a bizalom ezzel kapcsolatos megrendülése már a monetáris unió működőképességét is veszélyezteti. A jelentés a pénzügyminiszterek múlt heti ülésére készült, nem tervezték nyilvánosságra hozni, de egy példánya a Reuters birtokába került.A dokumentum szerint a görög, a spanyol és a portugál reáleffektív árfolyam 10 százalékkal túlértékelt. Mielőtt ezek az országok bevezették volna az eurót, egyszerűen meg tudták oldani ilyesféle, időről időre visszatérő problémáikat valutájuk leértékelésével.
Most viszont, ha benn akarnak maradni az eurózónában, egyetlen út járható számukra, ez pedig a bérek ilyen arányú csökkentése. A gondok nagyságát jól mutatja, hogy Görögország tavaly
a bizottsági számítások szerint 8,8 százalékos folyómérleg-hiányt halmozott fel, Spanyolország 5,4 százalékosat, Portugália pedig egyenesen 10,2 százalékosat.
VG Repedések Immár az Európai Bizottság is kénytelen bevallani: veszélyben az eurózóna egysége. A brüsszeli testület egyik friss jelentése szerint a tagállamok versenyképessége közti szakadék növekedése, illetve a bizalom ezzel kapcsolatos megrendülése már a monetáris unió működőképességét is veszélyezteti. A jelentés a pénzügyminiszterek múlt heti ülésére készült, nem tervezték nyilvánosságra hozni, de egy példánya a Reuters birtokába került.
A dokumentum szerint a görög, a spanyol és a portugál reáleffektív árfolyam 10 százalékkal túlértékelt. Mielőtt ezek az országok bevezették volna az eurót, egyszerűen meg tudták oldani ilyesféle, időről időre visszatérő problémáikat valutájuk leértékelésével.
Most viszont, ha benn akarnak maradni az eurózónában, egyetlen út járható számukra, ez pedig a bérek ilyen arányú csökkentése. A gondok nagyságát jól mutatja, hogy Görögország tavaly
a bizottsági számítások szerint 8,8 százalékos folyómérleg-hiányt halmozott fel, Spanyolország 5,4 százalékosat, Portugália pedig egyenesen 10,2 százalékosat.
Cáfolat Athénból Görögország tegnap cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a Goldman Sachs segítségével Kínában értékesítene állampapírokat 25 milliárd euró értékben.
A cáfolat hírére jelentősen megugrott a tízéves államkötvényeknek a német szinthez képest számított hozamfelára, amely meghaladta a 330 bázispontot.
Athén a jövő hónapban tervezi tízéves kötvények kibocsátását; a mennyiséget a kereslettől teszi majd függővé. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.