Rolek: 2010 első fele igen nehéz lesz

A botladozó világgazdaság egészénél is nehezebb volt Magyarország számára 2009, mivel a magyar gazdaságot súlyos helyzetben érte el a világgazdasági válság - rögzítette Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke hozzátette: makrogazdasági és gazdaságpolitikai problémák miatt az államháztartás egyensúlya megbillent, így a szükséges takarékoskodás visszafogta a vállalkozások növekedési lehetőségét, ami már 2007-2208-ra is jellemző volt a GDP minimális emelkedése miatt.

Amíg más országok alkalmazhatták az anticiklikus gazdaságpolitikai eszközöket, és a belső kereslet élénkítésével, és adócsökkentéssel enyhítették a recessziót, addig Magyarország számára ez az út járhatatlan volt - folytatta a helyzetelemzést Rolek Ferenc.

"A vállalkozói szektor egymást erősítő folyamatként élte meg a gazdaság, és ezen belül is a fogyasztás, azaz a kereslet visszaesését, s úgy látjuk, hogy a kormányzat nem volt képes ezt jól felmérni, ezért kellett folyamatosan rontania a makrogazdasági előrejelzéseket" - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Az elmaradt anticiklikus gazdaságpolitika miatt 2010-ben sincs okunk optimizmusra - vallja Rolek Ferenc, aki az exportra termelők és azok beszállítóinak helyzetét látja rózsásabbnak, mivel 2010 elején a fejlett világ számunkra fontos piacai már elindulhatnak felfelé.

Az MGYOSZ alelnöke hangsúlyozta: a belső piacra termelő vállalkozások 2008-2009-et úgy tudták túlélni, hogy mozgósították meglévő tartalékaikat, s mivel további tartalékaik nincsenek, "csak akkor maradnak életben, ha a hazai piacon megkezdődik a fellendülés". A gyáriparosok szerint a kormány által támogatott munkahelymegőrző programokat - így a 4+1-es foglalkoztatást - folytatni kell 2010-ben is. Ellenkező esetben az történik, hogy a 2009-ben megőrzött munkahelyek 2010-ben elveszhetnek, márpedig "akkor a munkahelymegőrzésre fordított pénzt kidobtuk az ablakon" - mutatott rá az alelnök.

A támogatás sem garancia: nem törvényszerű, de könnyen előfordulhat, hogy a munkahelymegőrző támogatások lejárta után létszámot csökkentenek a cégek.

Kiemelte: az Európai Unió többi országában, Magyarországon is nagyon óvatosan szabad csak megkezdeni a kivonulást az ilyen munkahelymegőrző programokból. A 2010. évi adóváltozások lényegében nem változtatnak a vállalkozások helyzetén, mivel a munkát terhelő adók sokszor emlegetett csökkentése mellett például kevés szó esik a rehabilitációs járulék durva emeléséről - mondta Rolek Ferenc. Ugyanakkor az MGYOSZ alelnöke elismerte, hogy nettóban számolva a munkaerőre rakódó költségek csökkennek, de hozzátette, hogy ennek mértéke még nem jelent számottevő versenyképességi javulást.

Milliós megtakarítás a felkészülteknek: 2010-től több mint ötszörösére nő a rehabilitációs járulék, a Work Force személyzeti tanácsadó tapasztalatai szerint az érintett cégek jelentős része azonban még csak nem is tud a változásról, sokan pedig a felkészülési fázisban topognak, mert nem jutnak el a megfelelő munkavállalókhoz.

Akár több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató, amely 2010. január 1-jétől a létszámának öt százalékában munkát ad megváltozott munkaképességűeknek. A járulék ugyanis az idei 177 600 Ft/20 fő/év összegről 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/20 fő/évre változik, ami közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 olyan céget érint, amelyek együttesen meghatározók a hazai gazdaság teljesítményében.

A társasági adónál viszont csak átrendeződés történt, hiszen a négy százalékos különadó gyakorlatilag beépült a rendszerbe, s közben a társasági adóalap is változott. A helyi iparűzési adó nem vonható le az adóalapból, a korábbi 16 százalékos társasági adómérték 19 százalékra nőtt, ami gyakorlatilag az eddigi 20 százalékos adókulccsal azonos terhet jelent. Mivel megmaradt a helyi iparűzési adó, így a társaságoknál összességében jelentkező adóteher mértéke 25-28 százalék között mozoghat - mutatott rá az MGYOSZ alelnöke, miközben a szlovák adat 19 százalék.

Az MGYOSZ a munkaerő költségeinek további csökkentését, az állami bürokrácia és adminisztráció leépítését, az oktatási és szakképzési rendszer fejlesztését illetve átalakítását szorgalmazza - emelte ki. A következő kormány halaszthatatlan feladata lesz emellett az egészségügy és az önkormányzati rendszer reformja - hangsúlyozta Rolek Ferenc.