Továbbra sem hisznek a görögöknek

Jorgosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter – aki ma terjeszti a tervet az EU elé – az idén négy, majd 2011-ben és 2012-ben három-három százalékpontnyi deficitcsökkentést tervez. Ennek feltétele, hogy a tavalyi receszszió után fokozatosan növekvő (2013-ban már 2,5 százalékos) ütemben bővüljön a GDP. A legtöbb elemző éppen ezt tartja a konszolidációs csomag Achilles-sarkának. Ahogy Luigi Speranza, a BNP Paribas közgazdásza fogalmaz: vagy a növekedési, vagy a deficit-előirányzat fog megbukni.

További bizonytalansági tényezőt jelentenek a görög statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatos kételyek, és sokan azt is felróják Papakonsztantinunak, hogy nem részletezte eléggé a takarékossági lépéseket. A kormányfő egyebek mellett a védelmi kiadások lefaragását, a kórházak finanszírozásának csökkentését, valamint a közszféra béreinek visszafogását (például a 2000 euró feletti fizetések befagyasztását, a jutalmak és a túlóradíjak korlátozását) tervezi. Az adó- és a jóléti rendszerben is változásokat tervez a kabinet.

A legtöbb elemző mégsem tartja valószínűnek, hogy Görögország nemzetközi pénzügyi mentőövre szorulna. Hiteleinek besorolása ugyan várhatóan az A kategória alá csökken, ám az euróövezetből való kilépésnek – ami a bóvli kategóriába rántaná a besorolást – nincs reális esélye.