Soros: Az euró sorsa még a görögmentés után is kérdéses

Soros György úgy fogalmaz: az Európai Unió létrehozásakor a szekér a ló elé került. Ezzel a magyar származású üzletember az euró egyik atyjának, Otmar Issingnek korábbi nyilatkozatára utal. A pénzügyi szakértő a múlt héten szögezte le a Financial Times-ban, hogy az Európai Unió létrejöttekor a politikai egység előtt vezették be a monetáris uniót.

Soros úgy látja, az EU számtalan célt tűzött ki maga elé úgy, hogy vezetése tisztában volt azzal, hogy további lépésekre lesz szükség, a közösség azonban most "fagyott" állapotba került. A milliárdos üzletember szerint ugyanez igaz az euróra is, a 2008-as krízis megmutatta, hogy a rendszer nem működik megfelelően, hiszen az országoknak egyenként kellett megmenteniük a bankokat. A görög válság pedig betetőzte ezt, ha a tagállamok nem teszik meg a következő lépést, az euró széteshet – írja Soros a Financial Times-ban.

Az euró bevezetésekor feltételnek tekintették a maastrichti követelmények betartását, ezt azonban Görögország megszegte és a jelenlegi, 3 százalékos államkötvény-kockázati prémiumok mellett az állam alig-alig profitálhat az eurózóna tagságból. Soros úgy látja: fennáll annak a veszélye, hogy Görögország nem képes megoldani a helyzetet, még a szigorítások mellett sem. Megoldást jelenthet a közös, uniós kötvényekkel történő refinanszírozás, ezt azonban Németország ellenzi, mivel nem szeretné a szabályszegő államok költségeit fizetni.

Ezért tehát ideiglenes megoldást kell találni, ez azonban nem foglalja magába Spanyolországot, Írországot, Portugáliát és Olaszországot. Soros leszögezi: ezek az államok az eurózóna túl nagy szeletét teszik ki ahhoz, hogy ilyen átmeneti módszerekkel segíteni lehessen rajtuk. Az üzletember felteszi a kérdést: mi lesz a következő válság esetén? Válaszában eurókötvények bevezetését sürgeti, emellett erősebb ellenőrzést és feltételekhez kötött segélyrendszert tart szükségesnek.