Viszály a görögök miatt

Vita robbant ki az uniós pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank (EKB) között, miután a frankfurti pénzintézet az eddigieknél is szigorúbb megtakarítási követeléseket fogalmazott meg Athénnal szemben. Jean-Claude Trichet a tárcavezetők tegnap kezdődött találkozójának előkészületeként állíttatta össze azt a munkaanyagot, amely a görög kabinet által bemutatott konszolidációs tervnél szigorúbb intézkedéseket követel az ország hitelképességének megőrzése érdekében. Az euróövezet pénzügyminiszterei már tegnap este tárgyaltak a kérdésről az EKB első emberével, de a 27 tagállam közös ajánlásait csak ma estére fogalmazzák meg a tagországok. Annyit mindenesetre már előzetesen elárultak brüsszeli források, hogy a tagországok többsége nem ért egyet az EKB-val. Egységesen követelnek viszont magyarázatot Athéntól az uniós vezetők azokkal az ügyletekkel kapcsolatban, amelyek révén a kormány devizaügyletek álcája alatt vehetett fel hiteleket 2002-ben (VG, 2009. február 9., 4. o.)

Az EKB-nak a Handelsblatt birtokába jutott munkaanyaga konkrétan a kiadások további csökkentését, illetve az áfa, valamint a luxus- és az energiaadóknak a tervezettnél nagyobb mértékű emelését követeli Athéntól. Az uniós jegybank szerint ugyanis csak így teljesíthető az a célkitűzés, hogy a közel 13 százalékos 2009-es deficitet 2012 végéig GDP 3 százaléka alá szorítsák.

A görög kabinet elképzelése értelmében tíz százalékkal csökkentenék a minisztériumok kiadásait, befagyasztanák a közalkalmazottak fizetését, kurtítanák a szociális juttatások nominális értékét, ezenfelül emelnék a jövedelem-, az ingatlan-, az üzemanyag, a dohány- és az alkoholadó mértékét is. Az eddigi megállapodás értelmében Athénnak március 16-ig kell bemutatnia első ütemtervét, majd pedig májustól háromhavonta be kell számolni arról Brüsszelnek, hogy hogyan halad a hiány lefaragásával.

Nincs teljes egyetértés ugyanakkor azzal kapcsolatban sem a tagállamok között, hogy szükség esetén milyen módon lehetne Athén segítségére sietni a fizetésképtelenséget elkerülendő. Miközben a múlt csütörtöki informális uniós csúcs után úgy nyilatkoztak a résztvevők, hogy az EU nem hagyná csődbe menni Görögországot, a mentési akció konkrét részleteit továbbra is homályban hagyták. Szóba került például, hogy nem összuniós, hanem egyes tagállamok részvételével végrehajtott bilaterális segítségnyújtással mentenék meg Athént, azonban az nem világos, hogy hogyan kerülnék meg az ezt tiltó uniós jogszabályt.

Ráadásul a pénzügyi mentőövben valószínűleg kulcsszerepet játszó Németország – más tagországokkal ellentétben – ellenzi, hogy az akcióba bevonják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Az euró stabilitásáért továbbra is a monetáris unió felel, és ezt a kötelességet nem kívánjuk áthárítani a valutaalapra – szögezte le Wolfgang Schäuble, a berlini kabinet pénzügyminisztere.

EUobserver, EUbusiness, Handelsblatt

Még nagyobb deficit!

Újabb rossz hír a görög költségvetésnek, hogy a vártnál sokkal rosszabbul alakult a GDP 2009 utolsó negyedévében. Az állami statisztikai hivatal friss adatai szerint a becsült 1,6 helyett 2,6 százalékos volt a visszaesés negyedéves szinten 2009 utolsó három hónapjában. Ráadásul a megelőző három negyedév adatait is lefelé kellett módosítani. A hír pikantériája, hogy ennek következtében újabb 0,1 százalékponttal kell növelnie a 2009-re vonatkozó 12,75 százalékos deficitmutatót az athéni kabinetnek, és egyes brüsszeli körök szerint a tényleges érték még ennél is magasabb lehet. VG

- nagyobb áfaemelés

- a luxuscikkek és az energia nagyobb mértékű megadóztatása

Forrás: Handelsblatt

- nagyobb áfaemelés

- a luxuscikkek és az energia nagyobb mértékű megadóztatása

Forrás: Handelsblatt-->