Pozitív tendenciáról azonban csak akkor beszélhetünk majd a magyar cégek esetében, ha a kockázatos vállalatok aránya legalább fél évig nem haladja meg a jelenlegi 50 százalék körüli értéket, de még jobb lenne, ha egy-két százalékkal ezalatt maradna és emellett sikerülne azt is elérni, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma is továbbcsökkenjen ezt pedig aligha remélhetjük - tette hozzá Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója.
A Coface Hungary közel 20 éve figyeli a hazai vállalkozásokat, és nagyságrendileg ötszázezer gazdasági társaság működik, melynek 65 százaléka nem éri el az évi 300 millió forintos éves forgalmat. A Coface adatai alapján ötezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek forgalma éves szinten eléri az egymilliárd forintos lélektani határt - hangsúlyozta Dercze Zoltán, hozzátéve, hogy sajnos ezek a számok évek óta változatlanok, melynek eredményeként meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon, pedig általában ez az alapja egy gazdaságnak.
A szakértő szerint javítani kellene a fizetési morálon, megakadályozni, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek. Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, magyarán ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok – akik például piaci erőfölényükkel élve – szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.
Ugyanakkor hiába csökkenne tartósan a kockázatos cégek száma, ez nem jelentené feltétlenül azt, hogy több vállalkozás jutna banki forráshoz. Pedig a cégek februári kockázatossági mutatói némileg javuló képet mutatnak: annak ellenére, hogy az értékek Magyarországon továbbra is meghaladják a régiós átlagot, a közép-kelet-európai régióban már nem csak Románia, hanem Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt.
Ám nagyon alacsony a biztosítottság a magyar piacon, amelyben nagy szerepe van annak is, hogy a hazai cégeket nem igazán foglalkoztatja ez a kérdéskör - hívja fel a figyelmet Dercze. Mindezt jól mutatja, hogy mindössze 550-600 magyar cégnek van hitelbiztosítása és van másik 200-300 cég, amely külföldön köt biztosítást és határon átnyúló szolgáltatás keretében veszi igénybe azt.
A gyenge 2009-es eredmények csak egy hónap múlva jelennek majd meg a cégek mérlegében és a minősítésekben, ám előre borítékolni lehet, a válság alaposan rányomta a bélyegét nemcsak a kisebb, hanem a közepes vállalatok likviditására, csakúgy, mint azok banki finanszírozhatóságára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.