A pénzügyi tárcánál szervezett tegnapi beszélgetésen az is kiderült, ez a javulás minek köszönhető: az adóbevételek terén 16 milliárd, a járulékok terén pedig mintegy 10 milliárd forintos többletet hozott az első három hónap, és néhány kiadás is kedvezőbben alakult.
Vannak ugyan kisebb kockázatok a büdzsében, ám ezeket kordában lehet tartani, és az esetleges eltérés amúgy is csupán a GDP néhány tized százalékára tehető – szögezte le tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter. A fő rizikófaktor természetesen az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásában keresendő, ám a PM-ben ezzel együtt is kitartanak a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél mellett.
E hónap végére a deficit az éves hiány közel 79 százalékát teheti ki úgy, hogy ebben már benne van a közszféra bérkiegészítésének áprilisban esedékes második részlete, valamint a május 1-je miatt már ebben a hónapban kifizetett májusi bértömeg.
A hatékony gazdálkodás egyik fontos tényezőjeként a PM-ben már jó ideje a nyáron hivatalba állított kincstárnokok ténykedését jelölik meg. A választásokra tekintettel készült államháztartási jelentésekből kiderül: a kincstárnokok bő féléves munkálkodása alatt jobban ütemezetté vált a költségvetési szervek gazdálkodása. Ma már előzetesen bejelentik a tervezett kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, melyeket a kincstárnokok véleményeznek, és csak a ténylegesen szükségszerű és időszerű kifizetésekre bólintanak rá.
Javul az ilyen kérelmek előkészítettsége is, igaz, sokszor még mindig be kell kérni további adatokat. E szerint vannak olyan esetek, amikor az alaposabb indoklás helyett a kérelmezők inkább elállnak eredeti szándékuktól, vagy szerényebb összegeket jelölnek meg forrásigény gyanánt. A takarékosságot segíti elő az is, hogy a költségvetési tartalékok terhére történő kifizetésekre csak a kincstárnokok véleményének a figyelembevételével kerülhet sor. Ehhez tegnap annyit tettek hozzá a tárcánál, hogy a konkrét „megtakarítás” számszerűsítésére a közeljövőben kerülhet sor.
Ami pedig a tartalékokat illeti: a költségvetésben összesen közel 239 milliárd forintnyi tartalék szerepel, ebből a kamatkockázati és a stabilitási tartalék még érintetlen. A 33 milliárd forintos céltartalékból 9 milliárd maradt a közszférának adott keresetkiegészítés után, az 57,3 milliárd forintos általános tartalékból pedig 41,5 milliárd forint. A jogszabályok szerint az első fél évben ebből csak további 7,1 milliárd forint használható fel (az eddigi felhasználásról lásd táblázatunkat).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.