BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb munkanélküliségi csúcs

Az utóbbi hónapokban megszokott forgatókönyv szerint ismét megdőlt az évtizedes munkanélküliségi csúcs. Az első negyedévben 11,8 százalékra nőtt az állástalanok aránya, ez bő két százalékponttal több a tavalyi azonos időszakinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentéséből. Egy év alatt a foglalkoztatottak száma 45 ezerrel csökkent, a munkanélküliek száma 95 ezerrel nőtt a 15–74 év közöttiek körében. Utóbbi vészesen megközelítette a félmilliós szintet, amire utoljára csak a rendszerváltást követően, az állami vállalatok nagy részének bezárásakor volt példa. Azóta nem volt ilyen kevés foglalkoztatott sem, már alig éri el a számuk a 3,7 milliót, a globális válság 2008. őszi kitörése előtt ennél bő 200 ezerrel volt több munkahely a magyar gazdaságban.

A munkában lévők és munkát keresők együttes számát tükröző aktivitás azonban továbbra is tartja magát, sőt még emelkedett is, azaz most többen vannak a munkaerőpiacon, mint egy éve. Ez azt is jelentheti, hogy elkezdtek hatni a Bajnai-csomag szociális ellátást szűkítő lépései, vagyis jobban ösztönöz a rendszer a munkavállalásra. Az aktivitási arány 55 százalék közelében maradt a recesszió közepette is, igaz, ez nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. Az elemzések körében elterjedtebb a 15–64 éves korosztály összehasonlítása, de a magyar aktivitás ebben a szűkebb körben is csak 61,9 százalékos volt, míg például az uniós átlag tavaly a 71 százalékot is meghaladta. Továbbra is csak Máltát előzzük meg ebben a mutatóban, mivel ott a nők sokkal kisebb arányban dolgoznak.

Még nagyobb az elmaradásunk a foglalkoztatási arányt illetően, amely az első negyedévben 54,5 százalékot ért el, míg az uniós átlag 64,6 százalékos. Olyan évtizedek óta húzódó strukturális problémák állnak e mögött, mint az oktatási rendszer hiányosságai miatt magas pályakezdő-munkanélküliség és az egyes leszakadó térségekben általános tartós állástalanság. Előbbit jól példázza, hogy míg a teljes munkanélküliségben alig egy százalékponttal haladjuk csak meg az EU átlagát, addig a 25 év alattiaknál ez a rés mintegy 7 százalékpontos (27,7 százalék a magyar adat).

Miközben a foglalkoztatottak számának havi hétezres csökkenése megfelelt a várakozásoknak, a munkanélküliek számának 20 ezres növekedése meghaladta a várt mértéket – kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A munkanélküliségnek a foglalkoztatás csökkenését meghaladó emelkedése annyit jelent, hogy a korábbiaknál többen jelentek meg a munkaerőpiacon, azaz növekedett az aktivitási ráta. Ebben szabályozási és demográfiai változások egyaránt szerepet játszhattak – véli a szakértő. A mostani negatív meglepetés ellenére a következő hónapokban az állástalanság enyhe mérséklődésére számít. Ezt a szezonális munkák felfutására, valamint az exportorientált vállalatok munkaerő-keresletének stabilizálódására, majd pedig emelkedésére alapozza Suppan, aki szerint a nyári hónapokra a munkanélküliségi ráta 10,6-10,8 százalékra csökkenhet.

Nem a mostani volt az első megugrás, már a februári adat is kellemetlen meglepetéssel szolgált – mondta lapunknak Barta György, a CIB Bank elemzője. A munkaerő-piaci lazulás gyorsulását részben szezonális okokra vezeti vissza a szakember, főként a szolgáltatások terén, ahol az év végi roham után ilyenkor alig vesznek fel új munkaerőt, inkább elbocsátanak. Emellett megemlítette Barta a nyugat-európai kilábalás lassulását, ami például a készletezés mérséklődésében nyilvánul meg, és az exporton keresztül a magyar gazdaságot is érinti. Suppannal ellentétben további emelkedésre számít az állástalanság terén a CIB szakértője, mivel még éreztethetik hatásukat a korábban bejelentett nagy elbocsátások, az első fél évben ezért még nem számít fordulatra. Hozzátette: az állami ösztönzők nálunk gyengébben hatottak a munkaerőpiacra is, mint a nyugati gazdaságokban, a jövőre nézve pedig még bizonytalanságot jelent, hogy az új kormány foglalkoztatáspolitikájáról keveset lehet tudni, bár azt megjegyezte, hogy ez központi eleme lehet a jövőbeli gazdaságpolitikának.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.