Jövedelmező bankmentés

Korántsem járt minden állam rosszul a pénzügyi válság miatt összeállított sokmilliárdos bankmentő csomagokkal. A kihelyezett adófizetői pénzek után beszedett kamatokból, illetve az államosított pénzintézetek részvényeinek árfolyam-erősödéséből kifolyólag a francia, az osztrák és a svájci költségvetés is keresni tudott a mentőakciókon. Németországban ugyanakkor még jelenleg is ráfizetésesnek tűnik az állami beavatkozás, Nagy-Britanniában és az USA-ban pedig a banki részvények múlt heti gyengülése miatt vált bizonytalanná, hogy milyen pénzügyi kimenetele lesz a szükségállamosításoknak.
A 2008-as pénzügyi válság a bankrendszer összeomlásával fenyegetett, ezért a számos fejlett ország a pénzintézetek állami megsegítése mellett döntött. A mentőcsomagok különböző elemekből álltak össze, amelyek között szerepelt a bankok által felvett hitelek, illetve a lakossági betétek garantálása, tőkeemelések vagy a legsúlyosabb esetekben a bajba jutott pénzintézetek részleges államosítása.
A legtöbb ipari országban a GDP kevesebb mint egy százalékát emésztették fel a bankmentő akciók – idézi a Handelsblatt Jan Schildbachot, a Deutsche Bank elemzőjét. Ez lényegesen kevesebb, mint a válság kezdetén bevetett állami eszközök összege. Az USA-ban például másfél évvel ezelőtt még a bruttó hazai össztermék 4 százalékát tették ki a kormányzat által rendelkezésre bocsátott támogatások.
Miközben azonban Párizs, Bern és Bécs is nyereséggel kapta vissza a segítséget, a német bankrendszer gyenge hozamtermelő képessége miatt a segítségben részesített Hypo Real Estate és a Commerzbank egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy törlesszék az állam felé a tartozásukat. Ráadásul az egyes tartományi bankok kisegítése is terheli a helyi büdzséket.
Nagy-Britanniában ugyanakkor egy darabig úgy tűnt, hogy a kényszerállamosított Royal Bank of Scotland és a Lloyds papírjait nyereséggel sikerül majd újra eladnia a kincstárnak. Az euróövezeti hitelválság miatti árfolyamesések következtében azonban a kormányzat sok milliárd fontos veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni, ha most túladna a papírokon.
Az USA-ban ugyan továbbra is mínuszban van a mentőcsomagok mérlege, de a korábbihoz képest jelentős mértékben sikerült csökkenteni a veszteséget. Míg Washington számítása szerint a végső veszteség 89 milliárd dollárt tesz majd ki, egy évvel ezelőtt még 250 milliárd dolláros ráfizetést valószínűsített az USA számvevőszéke. VG

Hazai „sikersztori”

A magyar bankmentés speciális volt: mivel az államháztartásnak nem lett volna rá elegendő forrása, ezért az országnak nyújtott IMF-hitelből különítettek el erre a célra. A magyar piacon ugyanakkor zömmel külföldi bankok leánycégei működnek, ezért a tavaly márciusi hitelnyújtásból csak két szereplő részesedett. A magyar állam az OTP Banknak több mint 400 milliárd forint (1,4 milliárd euró), az FHB Jelzálogbanknak két részletben 120 milliárd forint (400 millió euró) összegű kölcsönt nyújtott piaci, azaz az IMF-énél magasabb kamatozással, vagyis a magyar állam mindenképpen jól jár az akcióval.