Orbánék adókedvezménnyel buzdítanak a dohányzásra?

Manapság minden negyedik elszívott cigaretta kézzel, „sodrós dohányból” készül Magyarországon.

A sodrós cigi adótartalma ugyanis alacsony, és az ára kevésbé emelkedik, mint a dobozos társaié. A jelenlegi szabályozás alapján tehát az állam azt a fogyasztási szokást preferálja, ami károsabb és drágább, azaz aminek hosszú távú egészségkárosító hatása nagyobb, miközben a lehetséges többletbevételt a dohányzásról történő leszokás támogatására fordíthatnák - hangoztatja a több, mint 600 ezer embert érintő, krónikus légúti betegségben (COPD) szenvedők érdekeit képviselő betegszervezet.

Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE) elnöke szerint a betegség kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85–90 százalékában a cigaretta döntő szerepet játszik a betegség kialakulásában. Felmérések alapján a 3–3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel.
Ahogy emelkedik a cigaretta ára (és/vagy csökken az érintett jövedelme), úgy keresik a dohányzók az olcsóbb megoldásokat. Az elmúlt években folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci súlya a dohánytermékek piacán, és immár minden negyedik szál elszívott cigarettát kézzel készítenek. Ennek hosszú távú következményei, így a COPD kialakulásához történő „hozzájárulásuk” kiszámíthatatlan.

Annyi biztos csupán, hogy a kézi készítésű cigarettával 25 százalékkal több füst kerül a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe.

Az OKKE értetlenül szemléli, hogy a sodrós cigi adótartalma alacsony, és kevésbé emelkedik, mint a dobozosé, miközben folyamatosan arról lehet hallani, hogy nincs elegendő pénz az egészségügyre. Abszurdumnak tartják, hogy a magyar állam „adókedvezményekkel” preferálja azt, ami hosszabb távon károsabb, így költségesebb is.

A betegszervezet mellett mind több tüdőgyógyász is azt szorgalmazza, hogy a dohányáruk bevételéből származó összeg egy bizonyos részét – de legalább a „sodrós dohány” adóemeléséből származó többletösszeget – arra fordítsák, hogy a dohányzást elhagyni akaróknak legyen hova fordulni, ahol megkapja a leszokáshoz szükséges támogatást és a megfelelő gyógyszereket, eszközöket.
 
Egy nemrég készített norvég felmérésből kiderült, hogy a kézzel sodort cigaretta jóval nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásában, mint a gyári csomagolású. A válaszadó tüdőrákos betegek csupán 6%-a nem dohányzott soha, viszont a dohányosok döntő többsége (88%) saját maga készítette cigarettáját.

Érdekes tény, hogy annak ellenére volt több tüdődaganatos betegség a sodort cigarettát szívók körében, hogy ők kevesebbet, átlagosan napi 15 szálat szívtak el, a gyári csomagolásút kedvelők egy teljes dobozával szemben. A rák kialakulásának kockázat-növekedésének hátterében minden bizonnyal az áll, hogy az otthon sodort cigaretta lazább szerkezetű és több dohányt tartalmaz a gyárihoz képest. Ennek következtében lényegesen nagyobb mennyiségű kátrány és akár tízszer több nikotin kerülhet egy saját készítésű cigarettát elszívó dohányos tüdejébe.