Kemény kiigazítások jöhetnek

Az utóbbi napokban Orbán Viktor miniszterelnök is hitet tett a 3 százalék alatti deficit mellett, ahogy az Angela Merkel német kancellárral szerdán folytatott megbeszélés után is. Tegnap arról beszélt: a többi uniós taggal együtt kíván tenni a deficitcsökkentésért.

Az ugyanakkor finoman szólva is kérdéses, hogy miként lehet valóra váltani ezeket a fogadkozásokat. Ezért is van kiemelkedő jelentősége a hitelintézetekre, biztosítókra és egyéb pénzügyi cégekre kivetendő különadónak, ennek hiányában ugyanis biztosan csak kemény megszorításokkal érhető el a deficitcél.
A hiány kordában tartása már az idén is komoly nehézségeket okoz – az első hat hónap deficitje túllépett az 1033 milliárd forinton, miközben a 3,8 százalékos hiánycélnak 870-880 milliárd forint felel meg –, jövőre pedig több tényező is tovább rontja a büdzsé egyensúlyát. A társasági adó tegnap megszavazott módosítása – miszerint 500 millió forintos nyereségig a cégek 10 százalékkal adóznak a jelenlegi 19 helyett – szakemberek szerint alapesetben is éves szinten 100-120 milliárd forintot von el a költségvetéstől. Ráadásul – mint arra adótanácsadók felhívták lapunk figyelmét – a nagyobb cégek „osztódással”, a nyereség megosztásával szintén könnyedén be tudnak kerülni a kedvezményes körbe, vagyis a társasági adó általános mértéke jövőre már az év egészében gyakorlatilag 10 százalék lesz. Ez további tízmilliárdokat jelent a büdzsének – mínuszban.

Bár jogszabály erről még nem született, a kilátásba helyezett 16 százalékos egykulcsos adó is komoly lyukat üthet a költségvetésen: szakemberek szerint 200-300 milliárdosat. Pontos számokat mondani az szja esetében még nehezebb, ugyanis egyelőre nem világos, mi lesz az adójóváírás és a szuperbruttósítás sorsa. Előbbi radikális, azonnali megszüntetése ugyan jó hír lenne az államháztartás számára, de annál kevésbé a minimálbér körüli keresetűeknek: az ő adóterhelésük hirtelen ugrana néhány száz, netán ezer forintról havi tízezer forint fölé. A bruttósítás megszüntetését a Fidesz még a választási kampányban vetette fel, ám az adóalap 1,27-os szorzójának a kivezetése szintén százmilliárdos kiesést okozna a költségvetésnek, így időzítése igencsak kérdéses. Érdemes megjegyezni: az szja-ban már a korábbi kormány is tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarónk ér, határozott ugyanis az idén 5 millió forintos sávhatár 15 millióra történő emeléséről. A Költségvetési Tanács korábbi elemzése szerint már önmagában ez az egy „húzás” kérdőjelessé teszi a 2,8 százalékos hiánycél betartását. „Nagyjából a bankadó kétszeresére, 400 milliárd forintra rúgó megszorításokra lehet szükség ahhoz, hogy jövőre teljesüljön a vállalt 3 százalék alatti államháztartási hiány” – derül ki a Raiffeisen Bank elemzőinek tegnapi közleményéből is. Eszerint az őszre tervezett második gazdasági akcióterv ezekről a megszorításokról szólhat, akár fizetéscsökkentés is jöhet a közszférában, vagy a szociális juttatásokat is mérsékelheti a kormány.
Az egyedüli jó hír az lehet (egyelőre) a kabinet számára, hogy a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban történhet meg a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból. A Takarékbank elemzői tegnap már 1,4 százalékos GDP-bővülést emlegettek 2010-re, jövőre pedig – szerintük – 3 százalék körül alakulhat a növekedés. Ismeretes: a 2010-es büdzsét még 0,3 százalékos visszaesésre építette az előző kabinet, ebből tehát származhat némi könnyebbség. Lapértesülésekből és Orbán Viktor tegnapi felszólalásából pedig egy olyan terv körvonalazódik, hogy a kormány a bankokéhoz hasonló különadót vetne ki a telekommunikációs és energiaipari cégekre.
A korábbinál derűlátóbb jövőképet vázolt fel tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. A Gazdasági és Szo-ciális Tanács (GSZT) ülésén úgy fogalmazott: Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé. Hozzátette: az államadósság GDP-hez mért szintjét a jelenlegi 80 százalékról 60 százalék alá kell csökkenteni, az uniós partnerekkel megegyezésben pedig az államháztartási deficitet a következő években 3 százalék alá szükséges szorítani.
Az ezt lehetővé tevő – vagy legalábbis előrevetítő – 2011-es költségvetési törvényjavaslat október közepén kerül a kormány, október végén pedig a T. Ház elé, és minden bizonnyal ősszel készül el a jövőre esedékes adómódosításokról szóló csomag is. A kormány első akciótervéről egyébként tegnap, lapzártánk után szavaztak a honatyák; az eddigi tapasztalatok alapján borítékolható, hogy a kormánypárti többség rábólintott a társasági adócsökkentés mellett a közszférában esedékes 98 százalékos különadóról és kétmillió forintos fizetési limitről, valamint az egyenes ági öröklés illetékmentességéről szóló csomagra.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója

Teljes a bizonytalanság a jövő évi költségvetés kapcsán, ám az tagadhatatlan, a társasági adó és a személyi jövedelemadó átalakítása által okozott kieséseket valahogyan ellensúlyozni kell. E két tétel már önmagában 300-350 milliárd forintos lyukat jelent. Nyilvánvaló, hogy az új kormány mozgástere a kiadáscsökkentés terén nagyobb, mint elődjéé volt. Már az utóbbi hetekben is jól mutatták ezt a kiszervezések és egyéb szerződések felülvizsgálatáról, a bértömeg és adott esetben a létszám csökkentéséről, az intézmények racionalizálásáról szóló döntések. Mindezzel jelentős összeg takarítható meg, de ennyi nem lesz elég a deficit 3 százalék alá szorításához. Lévén más területeken már nem lehet adót emelni, ezért vált nagyon fontossá a kormány számára a bankadó kivetése. Ha ezt sikerül racionális mederben és mértéken tartani, akkor vállalható lépés.

Oszkó Péter

Volt pénzügyminiszter

A 2,8 százalékos jövő évi hiánycél teljesítésére csak komoly korrekcióval van lehetőség. Ez nem feltétlenül takar lakossági megszorítást, elsősorban a közszféra intézményi rendszerének gazdálkodását kellene ésszerű mederbe terelni. A költségvetésben sem lehet további jelentős megtakarításokat elérni mélyreható intézményi átalakítások nélkül, márpedig ezeknek a reformoknak jelentős időigényük van. Veszélyes lehet tehát az időhúzás, így a végén a kormány valóban kénytelen lesz adót emelni. A jelek szerint a kabinet egyes szektorokra kíván kivetni külön társasági adót, ám ez súlyos hiba lenne: nemcsak az érintett ágazatok jövedelmezőségét vetné vissza, hanem az ország versenyképességét is. Tárgyalni pedig mindenképpen kell a nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az unióval, ahol – immár jól látható – nem hajlandók engedni a kitűzött hiánycél teljesítéséből.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója

Teljes a bizonytalanság a jövő évi költségvetés kapcsán, ám az tagadhatatlan, a társasági adó és a személyi jövedelemadó átalakítása által okozott kieséseket valahogyan ellensúlyozni kell. E két tétel már önmagában 300-350 milliárd forintos lyukat jelent. Nyilvánvaló, hogy az új kormány mozgástere a kiadáscsökkentés terén nagyobb, mint elődjéé volt. Már az utóbbi hetekben is jól mutatták ezt a kiszervezések és egyéb szerződések felülvizsgálatáról, a bértömeg és adott esetben a létszám csökkentéséről, az intézmények racionalizálásáról szóló döntések. Mindezzel jelentős összeg takarítható meg, de ennyi nem lesz elég a deficit 3 százalék alá szorításához. Lévén más területeken már nem lehet adót emelni, ezért vált nagyon fontossá a kormány számára a bankadó kivetése. Ha ezt sikerül racionális mederben és mértéken tartani, akkor vállalható lépés.

Oszkó Péter

Volt pénzügyminiszter

A 2,8 százalékos jövő évi hiánycél teljesítésére csak komoly korrekcióval van lehetőség. Ez nem feltétlenül takar lakossági megszorítást, elsősorban a közszféra intézményi rendszerének gazdálkodását kellene ésszerű mederbe terelni. A költségvetésben sem lehet további jelentős megtakarításokat elérni mélyreható intézményi átalakítások nélkül, márpedig ezeknek a reformoknak jelentős időigényük van. Veszélyes lehet tehát az időhúzás, így a végén a kormány valóban kénytelen lesz adót emelni. A jelek szerint a kabinet egyes szektorokra kíván kivetni külön társasági adót, ám ez súlyos hiba lenne: nemcsak az érintett ágazatok jövedelmezőségét vetné vissza, hanem az ország versenyképességét is. Tárgyalni pedig mindenképpen kell a nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az unióval, ahol – immár jól látható – nem hajlandók engedni a kitűzött hiánycél teljesítéséből. Tegnapi módosítások a gazdasági csomagban változó bankadó-mértékek

ház körüli, családsegítő munkák: a jogviszony kezdő dátumát is be kell jelenteni

pontosítják a 98 százalékos különadó fizetésre kötelezett magánszemélyek körét

külön szabályok a végelszámolás alatt lévő cégekre a 10 százalékos tánya arányosítása terén

az előző évi társaságiadó-megtakarítások esetén fennmaradnak a korábbi feltételek*

Széchenyi-kártya: az állami kezességből származó követelések adó módjára hajthatók be

a kormány belső ellenőrzési jogköre nem terjed ki az MNB-re

* A 19 és 10 százalékos adó közötti különbözetből fakadó „megtakarítást” eddig beruházásra kellett fordítani négy éven belül.

Forrás: VG-gyűjtés Tíz kockázat (a Nomura tegnapi elemzése alapján)

1. Kétséges az idei és a jövő évi hiánycél teljesítése

2. A tárgyalások megszakadását nemcsak a hiánycélok okozták

3. Egyáltalán nem borítékolható, hogy a megállapodás ősszel megköttetik

4. Korábbi mulasztások kapcsán jogi eljárásokat „vehet elő” Magyarországgal szemben az EU

5. Idővel – az IMF-háló nélkül – elapadhatnak a piaci források

6. Még van „tartalék” a hozamok emelkedésében

7. Az MNB intervenciós lehetőségei korlátozottak

8. Még nem árazta be a piac teljesen a bankadót

9. Nem biztos, hogy az önkormányzati választások után lesznek megszorítások

10. A magyar helyzet nem egyedülálló: Romániában és Lettországban is hasonló nehézségek mutatkoznak Kemény kiigazítások jöhetnek -->