Növekvő munkanélküliség

Tizenhétmillió állás teremtése szükséges ahhoz, hogy a foglalkoztatás ismét elérje a gazdasági válságot megelőző szintet az OECD 31 tagországában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tegnap publikált jelentése szerint tagországainak átlagos munkanélküliségi rátája ez év májusban érte el tetőpontját: 8,6 százalékra emelkedett. Hazánkban a 2007 decemberétől 2010 májusáig terjedő időszakban 8-ról 10,4 százalékosra nőtt a mutató, azaz két és fél év alatt egyharmadával nőtt az állástalanok száma.

Ahhoz, hogy a 2009. negyedik negyedévi foglalkoztatási szint Magyarországon elérje a két évvel korábbit, 3 százalékkal több állásnak kellett volna rendelkezésre állnia – olvasható a jelentésben. Rövid távon pedig csak kismértékű javulás szerepel a szervezet prognózisában: 2011 negyedik negyedévében az előrejelzés szerint még mindig a leendő foglalkoztatottak 2,2 százalékával több munkahelyre lesz szükség a 2007 azonos időszaki foglalkoztatási ráta eléréséhez.
A jelentés kitér továbbá arra is, hogy a munkáltató által az alacsony bérű munkavállaló után fizetendő társadalombiztosítási járulékok Magyarországon számottevően – 24-ről 21 százalékra – csökkentek 2009-ben, illetve 2010-ben. Ehhez hasonló adórendszer-átalakításra csak Portugáliában került sor.
A vállalatok alapításával és felszámolásával párhuzamosan a munkahelyek száma is változik: az improduktív cégeknél állások szűnnek meg, miközben termelékenyebb versenytársaik új lehetőségeket teremtenek a munkavállalóknak. A termelékenység növelésének hatékony eszköze az iparágak közötti munkaerő-átszervezés. Az OECD-tanulmány szerint olyan intézkedésekkel segíthető ez elő, mint a munkaerő védelme, a munkanélküliségi juttatások és piaci szabályozások. A munkaerőt védő szabályozások szigorúsága 20-30 százalékban magyarázza a felvételek és elbocsátások alakulása közötti különbséget az egyes országokban – állapítja meg a szervezet.
Az OECD-tagállamok 47 millió munkanélkülije közül is a legnagyobb segítséget a fiatalok és a tartós munkanélküliek igénylik, a kormányoknak a fiskális egyensúlyteremtés mellett rájuk kell összpontosítaniuk – szerepel a szervezet jelentésében. Annál is inkább, mivel 2008 és 2009 negyedik negyedéve között a foglalkoztatás a 15–24 éves korosztályban csökkent a legdrasztikusabb mértékben (8,4 százalékkal). Érdekes, azonban, hogy a 31 OECD-tagország átlagában az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása még nőtt is (1,7 százalékkal). A legtöbb elbocsátással az alacsonyan képzett munkavállalók szembesültek (6,4 százalék), miközben a magas iskolázottságúak közt 1,1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás. Mindezzel összhangban negyvenhét év (1960–2007) átlagát vizsgálva a tanulmány arra is rámutat, hogy a gazdasági ciklusokra az alacsony képzettségűek csoportja, illetve a 15–24 év közötti korosztály a legérzékenyebb.
A foglalkoztatási probléma megoldását az OECD a részmunkaidős állások elterjedésében látja. Az elöregedő társadalom miatt aggódó kormányok a részmunkaidős állásokkal nagyobb munkaerő-piaci részvételre tudnának ösztönözni. A félállásban dolgozók jobb minőségű feladatokat végezhetnének, ugyanakkor továbbra is kevesebbet keresnek, bizonytalanabb az állásuk és kisebb az előrelépési esélyük, mint teljes állású kollégáiknak. Nem elhanyagolható azonban a nagyobb munkahelyi elégedettség, a munka-magánélet jobb egyensúlya, valamint az a tény sem, hogy ez a foglalkozatási mód kapcsolatba állítaná a tanulókat vagy gyermeküket nevelőket is a munkaerőpiaccal. A kormányoknak tehát lehetővé kellene tenniük a részmunkaidős foglalkoztatást mindazoknak, akik ezt igénylik, de úgy, hogy a körülmények megváltozása esetén módjuk legyen teljes munkaidős állásba lépni.

Kevesebben keresnek állás hazánkban
Májust követően júniusban tovább folytatódott Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők számának mérséklődése. Június utolsó napján 546 ezer állást kereső szerepelt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában, ez 1,8 százalékkal alacsonyabb az egy hónappal korábbi és 0,6 százalékkal az egy évvel ezelőtti értéknél. Közép-Magyarországon viszont továbbra is igen magas a növekedés mértéke az egy évvel korábbi adatokhoz képest, 2010. júniusban 20,8 százalékkal emelkedett az álláskeresők száma, míg a többi régióban mindenütt csökkenés tapasztalható. Emelkedett azonban a pályakezdők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között: a tavaly júniusi 7,9 százalékról 8,5-re.