Ki a legbefolyásosabb a magyar gazdaságban? Csányi? Simicska?

Simicska Lajost, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egykori elnökét, a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatóját – Csányi Sándortól eltérően – ritkán látni nyilvános helyeken. Üzleti aktivitását, magánprogramjait egy szűk, nagyon összetartó és kifelé zárt közegben éli. A Figyelő forrásai szerint az impulzív, nagyon okos, gyors észjárású, de rejtőzködő és kiszámíthatatlan üzletember az elmúlt hetekben nem is tartózkodott Budapesten. Ennek ellenére – mint frissen pozícióba került jobboldali vezetőktől a Figyelő újságírója megtudta – követi az eseményeket, s a legközvetlenebb környezete el is tudja érni.

A jobboldal belső erőviszonyait ismerők szerint Simicska Lajos – Orbán székesfehérvári iskolatársa, majd kollégiumi szobatársa – üzleti súlyát és politikai befolyását nehéz lenne túlbecsülni. Kövér László mellett talán ő az egyetlen ember, akivel a hosszú évek során Orbánnak töretlenül jó maradt a viszonya. Ezért a hírek szerint nagy önállósággal szól bele személyi kinevezésekbe, ügyletekbe, gazdasági döntésekbe. A Fidesz kétharmados győzelme után politikai ereje jócskán megnőtt.

Csányi Sándor és Simicska Lajos egymáshoz, illetve Orbán Viktorhoz fűződő viszonyával is városi legendák sora foglalkozik. Előbbiről keveset tudni. Egy rövid ideig ugyan dolgoztak együtt, hiszen volt pár hónap – 2001 októberétől 2002 júliusáig –, amikor az egyikük az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a másikuk pedig az OTP Lakástakarékpénztár vezérigazgatója volt. Üzleti érdekeik ütközéséről egyszer írt nyíltan a sajtó, amikor 2005-ben egy különös városházi döntés következtében Budapest nem kért tovább pénzt a telefonfülkéken elhelyezett hirdetésekért, lemondva ezzel évi 70 millió forintról. A rengeteg egyéb anekdotát nehéz verifikálni, ugyanakkor a két üzletember az utóbbi években a nyilvánosság előtt nem konfrontálódott, igaz, nem is működött együtt üzleti ügyekben. Még szerencse – fogalmazott a Figyelő egyik forrása –, mert ha e szereplők érdekköre összeütközik, annak a magyar gazdaság látná a kárát. Ami pedig a miniszterelnökhöz fűződő viszonyukról szól, a konszenzusos vélemény szerint lehet kiváló Orbán Viktor kapcsolata Csányival, de soha nem lehet már olyan mély, mint az egykori kollégiumi szobatárs Simicskával.

Jellemző a magyar gazdasági életben Csányi Sándor és Simicska Lajos súlyára, hogy a Figyelő egyik forrása a különböző bűnüldöző hatóságok vezetésének kialakítását is az ő erőterükben gondolkodva osztotta fel. E logika szerint Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan képez súlyokat és ellensúlyokat a meghatározó gazdasági erőközpontok között. Az egyik oldalon ugyanis az APEH és a VPOP az új vezetőkön – Vida Ildikón és Kalmár Istvánon – keresztül Simicska erőcentrumához jutott. A másikon viszont a rendőrség és a titkosszolgálatok a Csányi-érdekszférába kerültek, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter nemcsak az egyik „örökös” igazgatósági tagja volt az OTP-nek (2010. május 29-én – éppen a belügyminiszteri kinevezés miatt –mondott le e tisztről), hanem az elnök-vezérigazgató személyes jó barátja is. Egyébiránt Hatala József országos főkapitány is Pintér korábbi biztonsági cégétől, a Civiltől érkezett.

A Figyelő forrásai szerint Simicska körének erős a befolyása az útépítések, infrastruktúra-fejlesztések fontos cégeire is, azaz a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-re, vagy éppen a KIKSZ Közlekedés-szervező Zrt.-re. Több, Simicska környezetéhez sorolt vállalkozó ugyan nem lett állami vezető, de az elmúlt hónapokban érezhetően nőtt a befolyásuk a magángazdaságban. Nyerges Zsolt például komoly médiaportfóliót vett, míg Töröcskei István magánbankot, a Széchenyi István Bankot fejleszti éppen. Simicskának, Nyergesnek és Töröcskeinek közös pénzügyi érdekeltsége is van, a Platinium Zrt. Azt már nehezebb felmérni, hogy maga Simicska Lajos a gazdaság mely területein aktív. Korábban rengeteg cégben viselt különböző tisztségeket személyesen, egykoron prominens Fidesz-vezetőkkel együtt is. Ám miután a sajtó sokszor citálta a nevét, például a Fidesz-székház eladása vagy „Fidesz-közeli” üzletemberek nevével fémjelzett vállalkozások fantomizálása kapcsán, ma már – a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezetésén és résztulajdonlásán kívül – lényeges formális pozíciói nincsenek. A Figyelő forrásai azt mesélik, hogy legújabbkori aktivitása szerint rengeteg személyi döntésben konzultál, egyes állami vállalatok vezetői gárdáinak kialakításában is részt vesz.

Csányi Sándor régóta a magyar gazdaság legbefolyásosabb, a politika számára is megkerülhetetlen szereplője. Csányi természetesen az új politikai érában is rendkívül erős, sőt a befolyása akár nőhet is Orbán hatalomra kerülésével, aki mellett, ha bankárhoz méltó visszafogottsággal is, de már korábban letette a voksát.

Bár egyfelől vélhetően Csányi a legnagyobb vesztese az új kormány által bevezetett banki különadónak – amely az OTP-t 2010-ben 41 milliárd forinttal rövidíti meg –, a másik oldalon feltétlenül a bizalomról árulkodik: az új érában a magyar labdarúgás tőle várja, hogy a köztudottan nagy focibarát Orbán Viktor miniszterelnöksége idején rendet tegyen a sportágban. További adalék, hogy az OTP igazgatóságából Pintér Sándor a titkosszolgálatokat is felügyelő belügyminiszterré vált. A Nemzetbiztonsági Hivataltól 2002-ben eltávolított Horváth József, az ÚD Zrt. egykori vezetője pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) második embere lett. Ez azért lényeges, mert Csányi Sándort az ÚD Zrt. egy másik vezetőjével folytatott magánbeszélgetésének nyilvánosságra hozatalával támadta korábban az MDF. Horváth kinevezése azt jelzi, hogy a kormányzat bízik az egykori ÚD Zrt.- sekben, vagyis Csányit aligha fogják már az ÚD-nak adott megbízásaival, a velük folytatott telefonbeszélgetésekkel kellemetlen helyzetbe hozni.

Az OTP piacot veszíthet, ha olyan bankok alakulnak, amelyek közel állnak a kormányhoz, legyen az adott esetben Demján Sándor takarékszövetkezeti kísérlete, Töröcskei István most formálódó bankja, vagy esetleg az MKB Bank. Érthető lenne, ha a kormányzat egy általa birtokolt, esetleg csak hozzá közel álló banknak is adna megbízást – alkalmasint az OTP rovására. Ennek a potenciális konkurenciaharcnak az értelmezése során találkoztunk egyébként azzal a véleménnyel is, hogy a magyar magántulajdonú pénzintézetek versenye sokat elárul arról, kik is a legerősebbek a gazdaságban. Azaz éppen ez mutatja, hogy hiba lenne – Csányi és Simicska vitathatatlan fontossága mellett – Demján Sándort leírni a versenyfutásban.

Potentátok Simicska Lajos érdekköréből

Nyerges Zsolt: Simicska Lajos egyik legközvetlenebb munkatársa nem lett állami vezető, de komoly médiaportfólióra tett szert.
Fellegi Tamás: A szuperminiszteri pozícióba került szakemberrel még az egyetemi évekből, a Bibó kollégiumból ismerik egymást.
Vida Ildikó: A Nemzeti Ellenőrzési Hivatallá átminősülő adóhatóság elnöke korábban éppen Simicskát váltotta az APEH élén.
Kalmár István: Az APEH újdonsült elnökhelyettesét Posta-elnökké is kinevezték, de erről a posztjáról visszalépett.
Töröcskei István: A jelenleg magánpénzintézetet építő bankárnak közös pénzügyi érdekeltsége is van Simicska Lajossal.

Csányi Sándor erős emberei:

Pintér Sándor: Az OTP igazgatóságából ült át a titkosszolgálatokat is felügyelő belügyminiszter bársonyszékébe.
Kocsis István: Csányi üzlettársa és egyik legközvetlenebb barátja ma a BKV-t irányítja, de energetikai kérdésekben is van szava.
Erdei Tamás: Az MKB-t vezető szakembert baráti szálak fűzik Csányihoz, s együtt ülnek a Bankszövetség elnökségében is.
Hernádi Zsolt: A Mol első emberével a bankvezér egyebek között a regionális olajmulti igazgatósági tagjaként is jó viszonyt ápol.