Ráhajt az innovációra az EU

Az EU egész gazdaságát innovatívvá kívánja tenni 2020-ra az Európai Bizottság, ezért készül új kutatási és innovácós stratégia a huszonhét tagállamot tömörítő közösség számára. Máire Geoghegan-Quinn, az unió illetékes biztosa szinte már másról sem beszél, mint erről a radikális átváltozásról. Ennek lényegét egy szóba tömörítette össze: „i-conomy”, ahol az „i” nem elírás, hanem az innováció sebesen növekvő jelentőségét mutatja az európai gazdaságban.

 Ugyanakkor ez az „i” jelzi azt is, hogy az eddig hagyományosan szinte csak a kutatást ismerő biztosi portfólióba Geoghegan-Quinn gyorsan besöpörte az innovációt is, ezzel biztosítva magának különleges helyet a biztosok sorában. S ha már az EU végrehajtó testületénél tartunk, a bizottsági tagok egymás után hoznak létre külön innovációs tanácsadói csoportokat, hogy minél jobban ki tudják használni az új lehetőségeket saját portfóliójukon belül.
Európának alapvető érdeke, hogy új növekedési forrásokat nyerjen, és a válság idején elveszett munkahelyeket pótolja, ezért fontos a kutatás-fejlesztés és az innováció kiegyensúlyozása, ami egyaránt megköveteli a világszínvonalú kutatást és a jobb innovációs feltételeket a vállalkozások számára – tájékoztatta lapunkat Mark English, az Európai Bizottság szóvivője. Beszámolt arról, hogy a bizottsági előterjesztés – összhangban az EU már elfogadott, átfogó Európa 2020 stratégiájával – a tervek szerint szeptemberre készül el, és ha minden jól megy, az Európai Tanács október végi ülésén döntenek az állam- és kormányfők az elfogadásáról.
Az új kutatási és innovációs statégia rögzíti az európai integráció céljait és feladatait a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) területén, s egyúttal létrehozza a kutatás és innováció egységes piacát is. A bizottsági tervezetből kiszivárgott részletek szerint egy – magas szintű foglalkoztatással, termelékenységgel és szociális kohézióval rendelkező – bölcsebb, zöldebb és befogadóbb európai gazdaság előnyeit élvezhetjük tíz év múlva, ha beválnak a számítások.
Több szakértői testület, köztük EU16- és EU27-csoport vesz részt a dokumentum kidolgozásában – tudtuk meg Kállai Tünde kutatás-fejlesztési és innovációs szakértőtől, aki maga is bekapcsolódott a brüsszeli háttérmunkákba. „Különböző méretű ipari partnerek soha nem látott összefogásának lehetünk tanúi mostanában az európai innováció érdekében” – értékelte a fejleményeket. Elmondta, hogy az Európai Bizottság 350 millió eurós kerettel külön alapot hozott létre az új stratégiával harmonizáló mintaprojektek támogatására. A hároméves program első kiírására várhatóan késő őszig lehet pályázni.
A kutatás és az innováció integrációja, az innovációs unió gondolata jelentős előrelépés a korábbi időszakhoz képest, amikor a kutatási főigazgatóság kizárólag kutatásról beszélt és az innováció a vállalati főigazgatósághoz tartozott az Európai Bizottság szervezeti hierarchiájában – emlékeztetett Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség elnökhelyettese. Szerinte nagyon fontos felismerés az is, hogy az innováció serkenthető az oktatás, a kutatás és az innováció integrálásával, például Tudás és Innovációs Közösségek (Knowledge and Innovation Communities) kialakításával. Az EU 2020-ig szóló stratégiájának megfelelően az unió vezetői már új gazdasági modellről beszélnek, melyben a fő hajtómotor az innováció, a tudás.
Monszpart Zsolt egyúttal utalt arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is külön anyagban foglalkozott a 2010. évi miniszteri értekezletén az innováció „válságkezelő” és növekedésösztönző szerepével. Az elmúlt időszakban az EU-ban is bebizonyosodott, hogy több ágazatot is érintő globális válság idején a növekedés legfőbb motorja az innováció. Azokban az országokban – Franciaország, Németország –, ahol a válság kihívásaira az innovációs folyamatok megtámogatásával reagált a kormány, hamarabb elindult egy dinamikusabb élénkülés. A Magyar Innovációs Szövetség üdvözli, hogy az Új Széchenyi-tervben a középpontba került a tudomány, innováció, növekedés, s elismerést nyert, hogy a gazdasági fellendülés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció.