Dugódíj, ingyen BKV - Beindult az ígéretdömping

A programok „szűk keresztmetszete” a finanszírozás kérdése – Dugódíj jöhet

SzI - Világgazdaság Online

2010.09.16, 05:00

Budapestnek több támogatást kell biztosítani, és zöldebbé is kell tenni a fővárost, ám az nem tisztázott, milyen forrásból – ez a három megállapítás az, amelyben egységesnek tűnik mind a négy főpolgármester-jelölt programja. Két héttel a választás előtt a fővárosiakat olyan ígéretekkel is bombázzák, mint a gazdaságosabban működő BKV, az átlátható szerződéskötési gyakorlat, a fenntartható fejlődés vagy a jobb közbiztonság.

Tarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje már tavasszal jelezte: a prioritások megvannak, ám azok megvalósíthatóságáról csak némi „türelmi idő” után lehet beszélni. Idő kell ugyanis ahhoz, hogy áttekintsék Budapest anyagi helyzetét. Ha Demszky Gábor igazat mond, és nem üres a kaszsza, a most futó fejlesztések nem fognak leállni – állította Tarlós. Ez az óvatosság azonban nem akadályozta meg például abban, hogy egy minapi interjújában hét és fél milliárdos állami támogatás kiharcolását ígérje a BKV-nak.

Tarlós programjának egyébként is központi eleme, hogy kihasználná a jó kapcsolatokat a kormánnyal. Ami a finanszírozást illeti: kezdeményezné az önkormányzati, az építési, a közbeszerzési és a helyi adókról szóló törvény módosítását, és bevezetné a dugódíjat is. Forrásokat szabadítana fel a városházi bürokrácia egyszerűsítésére és a szerződéskötési gyakorlat megváltoztatására is. A jövő év végére új alapokra helyezné a város vagyongazdálkodását, a közszolgáltatások privatizációját pedig határozottan ellenzi.

A közlekedés témájával vétette magát észre Horváth Csaba, az MSZP jelöltje is. Igaz, ez az ő esetében nem feltétlenül jelent pozitívumot: kampánynyitóján bemutatott ötletét a BKV ingyenessé tételéről pártján belül is többen minősítették irreálisnak. Horváth azonban kitart e terv mellett, várakozásai szerint az autósokra kiszabott behajtási díjból évente 56 milliárd forint folyna be, ezzel lehetne díjmentessé tenni a tömegközlekedést. Szintén kiemelt szerepet kapna a köztisztaság kérdése, a csatornahálózat fejlesztése, a városrehabilitáció, különös tekintettel azokra a városrészekre, ahol nagy a mélyszegénységben élő lakosság aránya, és nem maradt ki programjából a klasszikus szocialista prioritás, a szociális ellátások fejlesztésének ígérete sem.

Staudt Gábor Jobbik-jelölt programja elsősorban a korrupció felgöngyölítésében keresi a forrásokat a fejlesztések finanszírozására. Tisztán fővárosi kézbe venné vissza a közszolgáltató cégeket. Visszafogná azokat a fejlesztéseket, amelyek „közvetlenül és határozottan” nem javítják a fővárosiak életminőségét, ám teret adnak a pénzügyi viszszaéléseknek, ilyen például a sétálóutcák építése. A városfejlesztés kerületi tagoltságát megszüntetné, egységes építési tervet követelne meg. A leginkább nagyra törő jobbikos ígéret két új Duna-híd megépítése, az egyik Albertfalvánál, a másik Aquincumnál állna. Prioritás a bérlakás-építési program. Erről annyit lehetett megtudni, hogy budapesti kis- és középvállalkozók bevonásával tervezi – hogy miből és mennyiért, valószínűleg nyitott kérdés marad.

Bár a többi induló is hangsúlyozta, milyen fontos zöldebbé tenni a fővárost, nem meglepő, hogy e témával az LMP-s Jávor Benedek programja foglalkozik a legtöbbet. Több kerékpárút kell, a Duna mentén sétányt alakítana ki, közösségi közlekedéssel könnyebben elérhetővé tenné a külső kerületeket, és kiszorítaná a belvárosból az autóközlekedés nagy részét. A leggyengébb pont e program esetében is a finanszírozás: azon túl, hogy a Hungária körúton belülre behajtási díjra van szükség, nem sok anyagi konkrétum derül ki Jávor terveiből. A decentralizációt megvalósítanák a városon belül is, új központokat alakítanának ki, hogy ne csak az V., VI., VII. kerületben legyenek ügyintézési és szórakozási lehetőségek. Magyarországon eddig ismeretlen kísérlet lenne az úgynevezett részvételi költségvetés, vagyis hogy néhány kiemelt fejlesztésről a büdzsé bizonyos százalékáig közvetlenül a polgárok döntenének.