Közös célok 2011-re - Magyarország a költségvetési szigor híve

Összesen több mint nyolcvan célkitűzés, feladat lapul a 2011 első felében az unió soros elnöki tisztét átvevő magyar közigazgatás tarsolyában. A magyar kormány által kitűzött prioritásokról a napokban Ódor Bálint uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár beszélt a lengyelországi Krynicában tartott gazdasági fórumon, amelyet évek óta Közép-Európa Davosaként is emlegetnek. A magyar és a lengyel hozzászólásokból az is világossá vált: 2011-ben az egyik fő célkitűzés Közép-Európa súlyának növelése a közösségen belül és a térségi együttműködés erősítése.

„A magyar elnökség megközelítése szerint 2011 első felében a legfontosabb feladat az uniós érdekek további erősítése, valamint a folyamatban lévő vitás ügyek lezárása” – fogalmazott az Euractiv tudósítása szerint a tanácskozáson Ódor Bálint. A helyettes államtitkár hozzátette: Magyarország nem „kétsebességes közösséget” akar, hanem egy egységes, erős uniót, ennek első lépése pedig a közép-európai kohézió és együttműködés erősítése. A magyar soros elnökség számára fontos a stabilitási és növekedési egyezmény betartásának előmozdítása, ezen belül a gazdasági együttműködés erősítése és a nemzeti költségvetésekkel kapcsolatos elvárások szigorítása is. Erre annyiból jó esélye van hazánknak, hogy 2011 tavaszától veszi kezdetét az új gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmus, az európai szemeszter is. Hazánknak a 2013 utáni uniós költségvetés alakításában komoly szerepe lehet, az erről szóló egyeztetések 2011 elején kezdődnek el.

A 2011. július 1-jétől hazánk soros elnöki helyébe lépő Lengyelország építeni kíván az első félévi eredményekre, saját tevékenységét a magyar elnökséggel szoros együttműködésben tervezi – szögezte le ugyanezen a tanácskozáson Janusz Sznajder, a lengyel külügyminiszter tanácsadója. Hozzátette: a lengyel elnökség nemcsak a visegrádi országokra kíván építeni, hanem a célok között szerepel az együttműködés kialakítása a korábbi „weimari háromszögben”, Francia-, Német- és Lengyelország között is. A lengyel hozzászólók megjegyezték: az EU-ban eddig a soros elnökök munkájának 85 százaléka a folyamatban lévő ügyek lebonyolítására szorítkozott, így a válságkezelésre 10 százaléknyi, az adott tagállam által korábban meghatározott prioritások előmozdítására pedig csak 5 százaléknyi erőforrás jutott. Ezen az arányon a jövőben javítani kell – vélik a lengyelek, akik a „több szem többet lát” elv alapján civilszervezeteket és tudományos intézeteket is bevonnának a munkába.

A magyar és a lengyel elnökség kapcsán gyakran kerül elő az uniós intézmények közötti hatalommegosztás kérdése is. Ennek apropója: a lisszaboni szerződés korábbi módosítása szerint ez év eleje óta az unió első embere nem az elnökséget adó tagország miniszterelnöke, hanem a kormányfői testület két és fél évre választott állandó elnöke, jelenleg Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök. Az idén már utóbbi személy vezeti az Európai Tanácsot is. Ez az új „lapjárás” az idén nem okozott feszültséget, lévén az év első felében soros elnök spanyol miniszterelnök tudatosan a háttérben maradt, a második félévi elnökséget pedig éppen a belgák adják. Kérdés, az új szisztéma mennyire bizonyul hatékonynak 2011-ben. E félelmek szorosan összekapcsolódnak azzal, hogy sokak szerint az uniós csúcsszervek széttagoltsága nem segíti elő a lisszaboni szerződésben foglaltak teljesítését.

- a gazdaságpolitikai koordináció erősítése

- az uniós költségvetési reform előrevitele

- a 2014 utáni ágazati politikák vitája

- Horvátország csatlakozási tárgyalásának lezárása

- a Duna-stratégia támogatása

- alapvető jogok erősítése, a romák társadalmi befogadása

Lengyel prioritások

- a belső piac erősítése

- a keleti partnerség szorgalmazása

- energiabiztonság, a külső energiapolitika kidolgozása

- közös kül- és biztonsági politika

- a pénzügyi kilátások, kihívások tisztázása

- a szellemi tulajdonjog erősítése

Forrás: VG-gyűjtés

- a gazdaságpolitikai koordináció erősítése

- az uniós költségvetési reform előrevitele

- a 2014 utáni ágazati politikák vitája

- Horvátország csatlakozási tárgyalásának lezárása

- a Duna-stratégia támogatása

- alapvető jogok erősítése, a romák társadalmi befogadása

Lengyel prioritások

- a belső piac erősítése

- a keleti partnerség szorgalmazása

- energiabiztonság, a külső energiapolitika kidolgozása

- közös kül- és biztonsági politika

- a pénzügyi kilátások, kihívások tisztázása

- a szellemi tulajdonjog erősítése

Forrás: VG-gyűjtés -->