Az év első felében nőtt az államháztartási hiány

A KSH korrigálta a tavalyi adatokat, e szerint a kormányzati szektor "maastrichti" hiánya tavaly a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1.136 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka, szemben a korábban közölt 4,0 százalékkal (1.035 milliárd forint).

A statisztikák szerint idén a második negyedévi hiány 413 milliárd forint volt, amely a GDP 6,2 százaléka. A 2009 második harmadhoz képest a hiány 182 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,6 százalékponttal magasabb. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010 első félévében a kormányzati szektor bevétele 5855 milliárd forint, kiadása 6566 milliárd forint, hiánya 711 milliárd forint volt.

A bevételek a 2009. első féléviekhez képest 1,3 százalékkal mérséklődtek, ami elsősorban a jövedelemadók (18,2 százalék) és társadalombiztosítási hozzájárulások (9,9 százalék) visszaesésével magyarázható (a munkaadói járulék csökkenésének következtében). A termelési- és az importadó-bevételek (10,8 százalék) – ezen belül áfabefizetések (26,0 százalék) – ugyanakkor jelentősen növekedtek az áfakulcs 2009. júliusi emelése következtében. 2010 I. félévében 1,1 százalékkal nőttek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. Közülük a felhalmozási kiadások (10,4 százalék) növekedtek dinamikusan, elsősorban az alacsony bázisidőszaki érték miatt. A folyó termelő-felhasználás (dologi kiadások) 3,8 százalékkal növekedtek; a pénzbeli társadalmi juttatások (2,3 százalék) és a kamatkiadások (6,1 százalék) ugyanakkor jelentősen visszaestek. Az év első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2936 milliárd forint, kiadása 3349 milliárd forint, hiánya 413 milliárd forint volt.

A bevételek 2010 második negyedévében 4,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a jövedelemadók (19,5 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (11,1 százalék) visszaesésére vezethető vissza. Jelentősen növekedtek ugyanakkor a termelési- és az importadó-bevételek (6,4 százalék), ezen belül az áfabefizetések (19,2 százalék).

A kiadások 1,6 százalékkal nőttek 2010 negyedik negyedévében, ez a felhalmozási és az egyéb kiadások között elszámolt transzferkiadások erőteljes bővülésének (18,1 százalék) tulajdonítható. A munkavállalói jövedelem (6,3 százalék) és a kamatkiadások (9,4 százalék) viszont jelentősen visszaestek.