Csak jelképes különadót fizet a CBA és a Reál?

Újdonságot jelentett viszont a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy hasonlóan a pénzügyi szektorra kivetett „bankadóhoz” azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott – a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez – még jelentős többletbevételekre van szüksége.

Az elemzők egy része, és az érintett érdekképviseleti szervek rögtön felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a többlet kiadást a vállalkozások a fogyasztókra fogják áthárítani. Nehéz ezzel vitatkozni, noha egy jól működő piac esetén ezt nyilván csak korlátosan tehetnék meg. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez várhatóan csak a következő 2011-es év tekintetében lehet igaz, illetve jelentősebb, a 2010-es évben az áthárítás lehetősége már erősen korlátozott, hiszen október közepét írjuk. A nyilvánosságra került részinformációkból ugyanakkor kibontakozik egy patrióta adópolitika vonulata is. Miben érhető ez tetten?

Például abban, hogy a kereskedelmi láncokat érintő adó várhatóan progresszív lesz. Ötszáz millió forint árbevételig várhatóan nulla százalékos, 100 milliárd forintig várhatóan egy jelképes, de a fölött egy jelentősebb adókulcs kerül megállapításra. Itt érdemes a sávhatárokra figyelni. A 100 milliárd forint feletti árbevételt csak várhatóan a legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő áruházláncok fogják elérni, míg a magyar láncok például a CBA, a Coop, a Reál eltérő szerveződési formájuk miatt várhatóan e 100 milliárd forintos határ alá fognak tartozni.

Adószakértők számára azonnal adódik a kérdés, hogy ezen adók idei bevezetését, milyen módon, milyen időzítéssel sikerül majd megoldani. Szűk az időkeret! Várhatóan ezek az adók külön, gyorsított módon kerülnek majd tárgyalásra, hogy a még csak a törvényjavaslatként létező, az államháztartásról szóló törvényben megállapított negyven napos hatálybalépési időt teljesíteni lehessen.

A tegnapi bejelentés kapcsán azonban megfogalmazódik egy további kérdés. Az elhangzottak szerint a három szektort illető adók csak 2012-ig lesznek hatályban. Az úgy nevezett. „bankadó” kapcsán is hasonlók hangzottak el, noha a jogalkotó ezt a kérdést nyitva hagyta. Vajon 2013-ban, amikor ezekre a bevételekre már nem számít a költségvetés (161 + 200 milliárd forint), továbbá amikor a szuperbruttó teljes kivezetésére sor fog kerülni, lesz-e elegendő költségvetési mozgástér minderre?