Kemény viták a válság miatt

A kohéziós politika jövője szempontjából az Európa 2020 stratégia az irányadó, az intelligens növekedéshez és foglalkoztatáshoz hozzájáruló regionális politikának van létjogosultsága – nyilatkozta lapunknak Nicholas Martyn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatója, aki a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. strukturális alapok felhasználásának tapasztalatairól szervezett nemzetközi konferenciája alkalmából látogatott Budapestre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió ezzel a stratégiával kíván végérvényesen kilábalni az elmúlt hetven év legsúlyosabb válságából, és elérni azt, hogy kontinensünk a világgazdaság versenyképes szereplője legyen.

Az EU vezető szakembere utalt a bizottság november közepére várható 5. kohéziós jelentésére, szerinte abból már stratégiai keretek és konkrét részletek is kiderülnek, ezek segítik majd a tagállamokat saját terveik kialakításában. Elmondta, hogy a jövőben erőteljesebben szeretnének összpontosítani bizonyos területekre, így az innovációra, a kis- és középvállalkozások megerősítésére, a kutatás-fejlesztésre.

Kérdésünkre, hogy a kohéziós politika meg tudja-e őrizni jelenlegi EU-n belüli pozícióját 2014-től, leszögezte: a továbbiakban is fontos lesz a kohéziós politika, ez következik az Európa 2020 stratégiához való erős kapcsolódásából is. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy új költségvetési tervezési időszak kezdődik az EU-ban, s számítani lehet arra, hogy a válság következtében a szokásosnál is keményebb viták várhatók a tagállamok között. „Miközben folynak a tárgyalások, a bizottság részéről nekünk az a feladatunk, hogy egyértelművé tegyük mindenki számára: amit az EU el akar érni 2020-ra, ahhoz szükség van a kohéziós politikára” – jegyezte meg a főigazgató.

Nicholas Martyn emlékeztetett arra, hogy az európai gazdaság gerincét a kkv-k alkotják: a vállalkozások 99 százaléka és a magánszféra munkahelyeinek kétharmada tartozik ebbe a körbe. A mostani, 2007–13-as költségvetési időszakban 55 milliárd euróval támogatja az EU a megfelelő üzleti környezet kialakítását és fejlesztését. Ebből 27 milliárd euró jut el közvetlenül a kkv-khoz. Kiemelte, hogy Magyarországon 1,3 milliárd euró az előirányzat a kis- és középvállalkozások támogatására 2007–13 között.

„Egészen jó a kohéziós teljesítményük, még a kifizetésben is fölötte vannak az EU-átlagnak, jó példa lehet az unió többi tagállama számára” – mondta el lapunknak Marco Orani, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának Magyarország-felelőse a tanácskozás szünetében. Szerinte jó irányban halad a kormány a kohéziós politika jövőjét illetően is, ezt bizonyítja a kkv-k és az innováció növekvő támogatása. Ugyanakkor előfordulnak problémák is. Kérdésünkre közölte, hogy a Közlekedési operatív programnál a kormány által feltárt szabálytalanságok miatt, magyar kérésre került sor a kifizetés felfüggesztésére. Brüsszelben úgy látják, hogy a kormány már jó úton van a probléma megoldása felé. Lehetségesnek tartotta a forrásátcsoportosítást, ám csak abban az esetben, ha magyar részről kellően alátámasztják és szem előtt tartják az EU törekvését a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások közötti egyensúly kialakítására.