"Magyaroszágnak nem kell előtérbe tolnia magát"

VG: - Magyarország Belgiumtól veszi át januárban a soros EU-elnökséget. Hogyan értékeli a két ország közötti együttműködést az elnökségi trió keretében?

PL: - Több mint kiválónak. A két ország hasonlóan képzeli el az unió jövőjét, és a szorosabb, mélyebb integrációt támogatja. A munka a spanyol elnökséggel kezdődött másfél éves időszakra kidolgozott program alapján folyik, rendszeres vezetői szintű és szakértői találkozókkal.

VG: - Melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyeket a belga elnökség Magyarországra hagyományoz?

PL: - Először is a gazdasági válság kezelésével összefüggő feladatokat kell folytatni. Magyarországra vár, hogy elsőként vezényelje le az úgynevezett európai szemesztert, vagyis a nemzeti költségvetési tervek előzetes egyeztetését. A mi elnökségünk alatt sikerült megegyezni a pénzpiaci felügyelet új intézményi rendszeréről, a tagállamok közötti gazdaságpolitikai együttműködés szorosabbra fűzéséről azonban a magyar elnökség alatt születhet megállapodás. A klímaügyek is napirenden maradnak az elkövetkező fél évben. De ez a lista természetesen nem teljes.

VG: - Milyen tanácsot tudna adni a magyar kormánynak az elnökség lebonyolításához?

PL: - A soros elnökséget betöltő ország feladata a kompromisszumok előmozdítása a tagállamok és az uniós intézmények között. Ehhez az szükséges, hogy beszélni kell az Európai Parlamentben jelen lévő összes politikai csoporttal, ami különösen fontos ahhoz, hogy az elnökség alatt eredmények szülessenek.

VG: - Mik a kritériumai a sikeres elnökségnek? Hogyan hallathatja majd egyáltalán a hangját Magyarország, amikor már állandó elnöke és külügyminisztere is van az EU-nak, illetve az európai politika nagy nevei is versengenek a figyelemért?

PL: - Nem megafonelnökségre van szükség. Belgium sem próbálta előtérbe tolni magát, hanem a lisszaboni szerződés szellemében arra törekedett, hogy egységes hangon szólaljon meg az EU. Sikernek ezért én azt tekinteném, ha Magyarország elő tudná mozdítani az európai ügyrendet, ez pedig technikai jellegű szakértelmet, nem retorikai teljesítményt feltételez.

VG: - Milyen ügyekre gondol?

PL: - A törvényhozási csomag elfogadására, amely által lehetővé válik egy európai menekültügyi politika megvalósítása. De fontosnak ígérkezik a február eleji energiaügyi tanácsülés is, ahol az infrastruktúra fejlesztésétől az energiahatékonyságig sok konkrét ügyben kellene megállapodni. Az energiahatékonyság, illetve az ezzel összefüggő környezetvédelmi kérdések Belgium számára különösen fontosak, és éppen Budapesten rendezünk holnap konferenciát ebben a témában. Természetesen az uniós gazdasági kormányzás új rendszerének a kialakítása is olyan terepet jelent, ahol sok múlik majd Magyarország elnöki teljesítményén.

VG: - Ez utóbbival kapcsolatban az Európai Bizottság nemrég mutatta be javaslatait. Hogyan értékeli azokat?

PL: - Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból. A gazdasági krízis pozitív hozadéka, hogy megteremtette a lehetőségét az integráció előremozdításának. A gazdasági kormányzás területén az EU többet fejlődött az elmúlt három hónap alatt, mint az elmúlt évtized egészében. Azt pedig minden tagállamnak be kell látnia, hogy az EU erősebbé tételéhez bizonyos jogosítványairól le kell mondania.

VG: - Mondja ezt akkor is, ha az új szabályok elfogadásával Belgiumra fokozódó nyomás nehezedhet államadósságának leszorítására, amely GDP-arányosan az egyik legnagyobb az EU-ban?

PL: - Igen.

VG: - Visszatérve az uniós elnökséghez: felkészültnek tartja Magyarországot?

PL: - Tudom, hogy néhányan ezt teszik, de nem kell aggódni: Magyarország jó EU-elnök lesz. Én már csak azért is felkészültnek tartom az országot, mert az elnökség lebonyolításában jórészt azok a szakemberek vesznek részt, akik már az uniós csatlakozási tárgyalásokon is ott voltak. Azt pedig megígérhetem, hogy Belgium továbbra is kész minden segítséget megadni Magyarországnak.