Rehn: Jogos a magyar kérés - reménykedhet a kormány

Jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését – olvasható Olli Rehn-nek, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának abban a levelében, amelyet annak a kilenc tagállam – így Magyarország – pénzügyekért felelős miniszterének küldött levelet, akik belekezdtek az EU által szorgalmazott nyugdíjreformba, és annak költségeit szeretnék elszámolni.
 
A kilenc Európai Uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és Magyarország – még korábban az akkori EU-s irányelveknek megfelelve bevezette, vagy éppen tervezi bevezetni a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot. Lengyelország kezdeményezésére a tagállamok egyenlő elbírálását szorgalmazó  augusztus 17-i közös levélben az érintett országok azt kérték az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosától, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséik GDP arányos hiányát.

Az egyenlő elbírálást szorgalmazó tagállamokhoz írt válaszában a kezdeményezést ugyan jogosnak ismeri el a biztos, de újra azt jelezte, hogy a jelenleg fennálló EU-s elszámolási rendszer a kérdés ilyen fajta megoldását nem teszi lehetővé. Olli Rehn megismétli az Európai Bizottság szeptember 29-én közzétett javaslatában foglaltakat, amely szerint a nyugdíjreform okozta költségek kezelésének problémáját a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretében javasolja megoldani.

Az uniós biztos mostani állásfoglalása nem érinti a Magyar Kormánynak a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása - írja a tárca közleménye.

A törvényjavaslat indoklása azonban mást tartalmaz. Ott ugyanis a költségvetési hiánycél tartása szerepel, oly módon, hogy az ne okozzon életszínvonal-csökkenést.