Szigort hozhat a katasztrófa

Az uniós környezetvédelmi miniszterek mai ülésén felmerülhet azoknak a jogszabályi szigorításoknak a kérdése, amelyek az Ajka térségét sújtó vörösiszap-katasztrófa nyomán látszanak szükségesnek. Az ülésen hazánkat Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter képviseli. A tárcától úgy értesültünk, most nem terveznek konkrét javaslatot tenni az ügyben, de „vizsgálják a lehetőségeket”.

Az Európai Parlamentben viszont Áder János néppárti képviselő máris akcióba lendült azért, hogy a katasztrófa tanulságai az uniós jogszabályok javításában is lecsapódjanak. Lapunk megkeresésére Áder ugyanakkor hangsúlyozta, az EP-nek csak a politikai szándék kifejezésére van lehetősége; a kezdeményezési jog az Európai Bizottságé. Az ő feladata ezért most az, hogy támogatókat toborozzon egy parlamenti döntés megszavazásához, amely felkéri a bizottságot a javasolt jogszabály-módosítások végrehajtására. Az EP környezetvédelmi bizottságában dolgozó képviselő jelezte, egyre többen csatlakoznak hozzá, és már az ipari bizottság tagjai között is vannak szövetségesei.

Áder szerint mindenekelőtt azt a hiányosságot kell orvosolni, hogy a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok uniós listáján. További feladat annak elérése, hogy a jelenleginél következetesebben legyen érvényesíthető a „szennyező fizet” elve. A képviselő példaként a tiszai ciánkatasztrófát hozta fel, ahol a szenynyező cége felszámolásával bújt ki a kártérítési kötelezettség alól. Az ilyen, rosszhiszemű magatartás nélkül sem működik azonban minden esetben az elv: a kár egyszerűen meg is haladhatja a vállalat vagyonát vagy biztosítását.

Áder ezért egyfajta pénzügyi garanciaalap felállítását javasolja; ez egy teljesen új típusú intézmény lenne, amely egyszerre működne hitelintézetként, biztosítóként és kockázatközösségként. A képviselő szerint egy ilyen intézmény létrehozását az is indokolja, hogy jelenleg nincs uniós eszköz a gyors pénzügyi segítségre a magyarországihoz hasonló esetekben. Az Európai Szolidaritási Alap ugyanis kizárólag természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, ráadásul csak akkor, ha a kár eléri az adott ország GDP-jének 0,6 százalékát (hazánk esetében ez közel 600 millió euró, 160 milliárd forint lenne).

Ezen a területen már az Európai Bizottság is felismerte a változtatások szükségességét: Brüszszel október végére-november elejére ígérte egy állásfoglalás közzétételét az EU-n belüli természeti és ipari katasztrófákra adandó válasz javításáról.

Az Áder János által elképzelt alap gyorshitelt biztosítana az akár ipari, akár természeti katasztrófával sújtott tagállamoknak; a képviselő szerint vissza nem térítendő támogatásról szóló rendelkezéseket nem lehetne keresztülvinni az uniós intézményeken. Az alapot a komolyabb szennyező tevékenységet folytató, vagy környezeti katasztrófa veszélyével járó munkát végző vállalatoknak kellene feltölteniük nettó árbevételük két ezrelékének befizetésével. Áder szerint így már egy év alatt összegyűlhetne ötmilliárd euró az olaj- és gáz-, az elektromos és a vegyipar, valamint még néhány iparág képviselőitől. A hitelt az államoknak akkor kellene visszaadniuk, ha a szennyező fizet elvét alkalmazva tisztázódnak a felelősségi kérdések. Ha a károkért egy vállalat a felelős, ám az nem képes teljes összegben helytállni, akkor a különbözetet közösen fedezné az adott tagállam és az EU. Ha pedig az alapban többlet képződik, akkor azt a befizető vállalatok pályázat útján visszaigényelhetnék a környezeti kockázatokat mérséklő beruházások végrehajtására.

Áder János mindenesetre arra számít, hogy az uniós törvénymódosítások közül a bányászati hulladékok kezelésével kapcsolatos, műszaki jellegű szigorítások kerülhetnek majd elsőként sorra. Ezek fontosságát hangsúlyozta lapunknak Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet megbízott igazgatója is. Mint mondta, a jelenleg hatályos, legutóbb 2006-ban módosított irányelv tartalmaz ugyan szigorú előírásokat a hulladéklerakók üzembe helyezése és üzemeltetése kapcsán, de az uniós jogrend szerint ezeket 2012-ig, egyes esetekben pedig csak 2014-ig kell érvényesíteni. A független, harmadik fél által végzett ellenőrző vizsgálatok, az üzemelő lerakók rendszeres monitoringja és a korábban kiadott engedélyek felülvizsgálata már része ennek az irányelvnek.

A WWF Magyarország azt szeretné, ha hazánk uniós elnöksége során aktív szerepet vállalna – térségünk országaival együttműködve – egy cselekvési program kidolgozásában a szigorítások életbeléptetésének felgyorsítására. Figeczky szerint az irányelv felülvizsgálata során szükség van a bezárt tározók rendszeres ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosítására is. A hatályos jogszabály előírja ugyan, hogy ezeket nyilvántartásba kell venni, de a rendszeres ellenőrzések és a szigorú monitoring legalább ilyen fontos – hangsúlyozta. A WWF Magyarország kötelezővé tenné az ilyen jellegű hulladéklerakók rekultivációját is.

A természetvédelmi szervezet szerint a tározókat úgy kell megépíteni, hogy azok ellen tudjanak állni akár egy veszélyes árvízhelyzetnek is. Az irányelv ezzel szemben jelenlegi formájában megengedi, hogy egy katasztrófa esetén annak működtetői „természeti körülményekre” hivatkozzanak – mutatott rá Figeczky Gábor, szorgalmazva ennek a kitételnek a megszüntetését.

Közben további szakértők bevonását sürgette a vörösiszap sújtotta katasztrófatérség kárfelszámolási és újjáépítési munkálataiba a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán szerint a Kolontáron tartózkodó uniós szakértők mellett geológusokra, hidrogeológusokra és építészekre lenne szükség.

Védekezésre a katasztrófa által érintett önkormányzatok már 500 millió forintot költöttek el – mondta Bakondi György, a Mal Zrt. kormánybiztosa. A katasztrófa áldozatainak száma tegnap kilencre emelkedett.

Közben további szakértők bevonását sürgette a vörösiszap sújtotta katasztrófatérség kárfelszámolási és újjáépítési munkálataiba a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán szerint a Kolontáron tartózkodó uniós szakértők mellett geológusokra, hidrogeológusokra és építészekre lenne szükség.

Védekezésre a katasztrófa által érintett önkormányzatok már 500 millió forintot költöttek el – mondta Bakondi György, a Mal Zrt. kormánybiztosa. A katasztrófa áldozatainak száma tegnap kilencre emelkedett.-->