Az EU 1997-ben kötött, azóta többször módosított stabilitási és növekedési paktuma írja elő, hogy a az államháztartás hiánya egy-egy évben nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a bruttó közadósság pedig a 60 százalékát, és rögzíti a szabályszegők elleni túlzottdeficit-eljárást menetét.
A La Stampa című olasz lapban megjelent nyilatkozatában Trichet másfelől megnyugtatta a piacokat, hogy az EKB-nak nem akarja felszámolni a likviditásnövelő programját, és a kormányzótanács "túlnyomó többségének" változatlan a véleménye arról, hogy a bank rekord alacsonya alapkamata - 1 százalék - megfelelő.
A múlt héten az igazgatótanács német tagja, Axel Weber úgy nyilatkozott, hogy a piaci likviditásnövelés nem volt sikeres, abba kellene hagyni, és arra is utalt, hogy a központi kamatemelés közelebb van, mint sokan gondolják.
Weber az egyik esélyes jelölt az EKB elnöki tisztségére jövőre, amikor a francia Trichet megbízatása lejár.
Az EKB először tavaly júniusban hirdetett 60 milliárd eurós programot euróövezeti intézmények által kibocsátott, euróban jegyzett, zálogjoggal fedezett és zálogfedezetként használható kötvények vásárlására. A keret elköltésével ez a program idén júniusban véget ért, de május elején a görög adósságválság okozta bizalomvesztés ellensúlyozására az EKB új programot hirdetett, ezúttal keretösszeg nélkül, köz- és magánadósság-papírok vásárlására a másodlagos piacon. E támogatás - gyakorlatilag átmeneti mennyiségi enyhítés - feltételének nevezte az EKB már akkor is, hogy az európai kormányok betartják ígéreteiket a túlzottdeficit-eljárásokban megállapított államháztartási célok elérésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.