Bukásra ítélt a különadó?

Közösségi jogot és nemzetközi egyezményeket sért, az alaptörvénybe ütközik, eljárásrendileg kivitelezhetetlen – annak ellenére, hogy a 98 százalékos különadóról szóló második törvényjavaslat kapcsán sor került a szakszervezetekkel történő egyeztetésekre, a tervezetet még mindig ilyen véleményekkel illetik a lapunknak megszólaló szakemberek. Miközben tehát a T. Ház a jövő héten a tervek szerint megszavazza a „második körös” különadót, egyelőre korántsem érdemes mérget venni arra, hogy az érintettek ténylegesen be is fizetik a 98 százalékos terhet.

A bizonytalanságot mindenekelőtt az ötéves visszamenőleges hatály okozza. Egy a kormány támogatását elnyert módosítás szerint ugyanis a különadó a 2005 óta kifizetett végkielégítésekre és egyéb, távozással öszszefüggő bevételekre vonatkozik majd. Ez minden szakértő szerint alkotmányellenes törekvés. Ezzel a kormány is tisztában lehet, így – tekintettel arra is, hogy az Alkotmánybíróság (AB) nemrég megsemmisítette az első különadóról szóló jogszabályt – az Országgyűlés hamarosan szavaz a taláros testület hatáskörét szűkítő törvényjavaslatról is. Ennek lényege, hogy az AB csak akkor semmisíthet meg költségvetési bevételeket érintő törvényeket, ha azok alapvető emberi, állampolgári jogokat sértenek. „Az Alkotmánybíróságnak azonban elidegeníthetetlen jogköre az, hogy az alaptörvény szellemébe ütköző jogszabályokat megsemmisítse, így maga a jogkörszűkítő alkotmánymódosítás is erre a sorsra juthat” – szögezte le lapunk kérdésére Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint az AB-nek még „bőven van tartaléka” az alkotmánnyal ellentétes kormányzati törekvések visszaverésére. Második „védvonalképpen” pedig ott van az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság (Strasbourg és Luxemburg), amelyek a visszamenőleges hatály láttán szintén azonnal megsemmisítenék a jogszabályt, többek között azért is, mert a tulajdonhoz és vagyonhoz való jog egyetemes alapérték – fogalmazott a szakember.

A jogi fórumok ellenállása már csak azért is borítékolható, mert az ötéves visszamenőleges hatály veszélyes precedenst teremtene az adókivetésre. Ezek után ugyanis akár társasági adóban vagy más adónemekben is könynyen ki lehetne róni az előző évekre szóló különterheket: hivatkozási alap – többek között a gyakran emlegetett extraprofit – ugyanis könnyen található, a „jó erkölcsbe ütközés” fogalma pedig már az új különadótörvényben sem szerepel. Ennek kapcsán valóban fel is merül az a kérdés, hogy a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cégeket terhelő válságadók megfelelnek-e az uniós jogalkotási elvárásoknak, hiszen a törvény az adózás alá vonandó év utolsó egy-két hetében születhet meg. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi alkotmánymódosítás még csak arról rendelkezett, hogy a közszférában kapott jövedelmek vonatkozásában a kormány az adott év elejétől állapíthat meg akár a jövedelem egészét elvonó adókötelezettséget. Az ötéves visszamenőleges hatály érdekében tehát ezt a még el sem fogadott passzust is át kell írni.

A különadóval a végkielégítések azon részét vonja el a kormány, amelyet a kedvezményezettek nem fizettek be már korábban adó vagy járulék formájában az államkasszába – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki szerint ez semmiképpen sem nevezhető arányos köztehernek. A különadóalap után ráadásul 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.

További kérdéseket vet fel, hogy a különadó visszamenőleges kivetéséhez egyelőre nem igazították hozzá az eljárási szabályokat. „A különadó behajtására csak úgy van mód, hogy az adóhatóság utólag ellenőrzi a magánszemély már lezárt bevallását, amelyben természetesen nem fogja nyomát találni a befizetésnek. A revizorok ilyenkor ugyan adókülönbözetet állapítanak meg, ám e határozat ellen a magánszemélynek jogorvoslati lehetősége van” – mutatott rá lapunknak Angyal József adószakértő. Elvileg egyébként a különadó alapját képező juttatásokról a munkáltatók lesznek kötelesek igazolást kibocsátani az érintett magánszemélyeknek, emellett pedig adatot szolgáltatnak az adóhivatalnak is. Amennyiben tehát valaki az igazolás birtokában nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének a 2011. március 1-jei határidőre, számíthat a revizorok látogatására. KR

Az új törvény következő bekezdése szerint pedig nem képezi a különadó alapját ez utóbbi összegnek a 2 vagy 3,5 millió forintot meg nem haladó része, vagyis – az előbbivel számolva – a különadóalap 4 millióra zsugorodik. E logika szerint egy 16 millió forintos végkielégítés esetén csak 12 millió lenne adóköteles. Míg a javaslat szövege erre a jogértelmezésre is lehetőséget ad, a nemzetgazdasági tárca már korábban leszögezte:

a 2 vagy 3,5 millió forintos mentesség csak egyszer számolható el, akkor is, ha ez az összeg két hónapnál rövidebb rendszeres járandóságnak felel meg.

Az új törvény következő bekezdése szerint pedig nem képezi a különadó alapját ez utóbbi összegnek a 2 vagy 3,5 millió forintot meg nem haladó része, vagyis – az előbbivel számolva – a különadóalap 4 millióra zsugorodik. E logika szerint egy 16 millió forintos végkielégítés esetén csak 12 millió lenne adóköteles. Míg a javaslat szövege erre a jogértelmezésre is lehetőséget ad, a nemzetgazdasági tárca már korábban leszögezte:

a 2 vagy 3,5 millió forintos mentesség csak egyszer számolható el, akkor is, ha ez az összeg két hónapnál rövidebb rendszeres járandóságnak felel meg.-->