Elemzők: a kormány a választásokig gondolkodik

Szerdán hat hónapja nem látott esést könyveltek el a Budapesti Értéktőzsdén jegyezett vállalatok részvény-árfolyama, miután a miniszterelnök szóvivője utalt arra, hogy a kabinet tervei szerint az eredetileg 2012-ig kivetett válságadókkal további két évig számolnak, csak éppen máshogy fogják hívni.

A pénzpiaci reakciók híven tükrözik azt, hogy a magyar gazdaságra milyen hatással lesznek az ágazatokra  - mondja Bartosz Pawlowski, a BNP Paribas SA londoni elemzője. Az adó jelentősen rontja a gazdasági környezetet, hiszen a vállalatoknak kevesebb pénzük lesz beruházni, amely potenciálisan gazdasági visszaesést okoz. Ugyanakkor ez az utolsó dolog, amelyre a magyar kormánynak szüksége van – tette hozzá.

A magyar kormány nagyon bízik a válságadóban, s annak a költségvetésre gyakorolt hatásában, ugyanakkor Magyarország a legeladósodottabb állam a régióban, ami csak rosszabb lesz, ha az állam a költségvetési hiányt akarja csökkenteni. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások júliusi megszakadása után szeptemberben Orbán Viktor, miniszterelnök kijelentette, teljesítik az unió felé vállalt hiánycélt: idén a GDP 3,8, jövőre pedig 3 százalékát.

Credit Agricole Cheuvreux SA bécsi elemzője szerint mást nem lehet hozzátenni a kormány döntéséhez, mint azt, hogy egyre lejjebb csúszik a hitelességi létrán.

A BUX irányadó indexe 4,7 százalékkal esett szerdán, amely május 7-dike óta a legnagyobb csökkenés, a Mol részvények árfolyama 6 százalékkal, az OTP papírok 5,2 százalékkal, a Magyar Telekom részvény-árfolyama 3,5 százalékkal csökkent egy nap alatt.

A Magyar Telekom és a Mol már jelezte, hogy a különadók miatt csökkenti a beruházási intenzitását jövőre, a bécsi Erste Group Bank AG magyar leányvállalata pedig 9 százalékos elbocsátást jelentett be.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az – energia, a távközlési, a banki és kiskereskedelmi – ágazatokat érintő különadót eredetileg 2012-ig vetették volna ki, amellyel - a személyi jövedelemadót érintő 16 százalékra történő csökkentésével - a büdzséből kieső bevételt kompenzálják. Az Országgyűlés honlapján közreadott költségvetési tervek azt mutatják, hogy a kormány 2014-ig számol a különadókkal: 2011-ben 348 milliárd forint, 2012-ben 260 milliárd forint, 2013-ban, 2014-ben 179 milliárd forint bevétellel számolnak a vállalatoktól.

A magyar kormány terve nem átgondolt, mindössze ad hoc lépésekből áll, mivel a következő választások 2014-ben esedékesek egyértelműen látszik, hogy a kormány nem tervez strukturális reformokat, amely csökkentené a kiadási oldalt – idézi Bebesy Dánielt, a Budapesti Alapkezelő portfólió menedzserét a Bloomberg.

Egy olyan gazdaságban, amelyben a vállalatokat ilyen mértékű adóval sújtják, nem reális a nyilvánosságra hozott gazdasági növekedési terv – teszi hozzá. A kabinet 2014-ben ugyanis már 5,2 százalékos GDP növekedéssel számol, szemben az idei 0,8 százalékkal.

Standard & Poor november elejei közleménye arra világított rá, hogy strukturális átalakítások nélkül a költségvetési deficit 2014-ben 6 százalékra nőhet. A hitelminősítő ugyanakkor megerősítette a legalacsonyabb, még befektetésre még éppen befektetésre ajánlott BBB- szinten tartotta hazánkat negatív kilátásokkal. Magyarországnak 2012-től kell elkezdenie visszatörleszteni az IMF által 2008-ban nyújtott 20 milliárd eurós kölcsönt. A kormány úgy döntött múlt hónapban, hogy nem kér haladékot a szervezettől a kölcsön visszafizetésére.

A forint árfolyama szerdán jelentős ingadozásokat mutatott az euróhoz képest, jövőre pedig jelentős gyengülés várható – állítja Carolin Hecht, a frankfurti székhelyű Commerzbank AG stratégája. Idén a forint 1,9 százalékkal gyengül a közös devizához képest, s ezzel a hazai pénz 25 fejlődő ország közül a legrosszabb teljesítményt mutatta. Hecht szerint a forint erős nyomás alatt áll a magyar gazdaság bizonytalansága miatt: egyrészt a piac nagyon várja a strukturális átalakításokat, másrészt pedig senki nem tud más alternatívát felmutatni.