Elemzők a magyar alapkamatról: csak az emelés időpontja kérdéses

 Egyes előrejelzések szerint ha a Monetáris Tanács a hétfői kamatdöntő ülésen nem is szigorít, decemberben jó eséllyel ezt megteszi. A citybeli prognózisok bizonytalanságát ugyanakkor jelzi, hogy más londoni elemzői vélemények szerint inkább 2011 közepére várható az MNB kamatszigorítási ciklusának kezdete.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont hét nagy londoni befektetési és elemző ház - Morgan Stanley, Goldman Sachs, Barclays Capital, 4cast, BNP Paribas, TD Securities, JP Morgan - közül három lát esélyt arra, hogy a magyar jegybank még az idén, akár már hétfőn kamatot emelhet, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.

A BNP Paribas bankcsoport feltörekvő térségi elemzői prognózisukban úgy vélekedtek, hogy az MNB hétfőn még nem módosít jelenleg 5,25 százalékos alapkamatán, de azt is jósolták, hogy a döntési esélyek "szorosak" lesznek, nem csupán a Magyarországgal kapcsolatos, erősödő befektetői kockázatkerülés, hanem az inflációs előrejelzés várható emelése miatt is.

A BNP Paribas szakértői szerint ha az új prognózisban szereplő inflációs pálya jelentős mértékben meghaladja a 3 százalékos célszintet, az a kamatszigorítási ciklus "pillanatokon belüli" kezdését jelezné. Ennek alapján a ház elemzői decemberre valószínűsítik az első MNB-kamatemelést.

A BNP Paribas saját inflációs szimulációja, amely figyelembe veszi a tervezett adóváltoztatásokat, azt mutatja, hogy az éves összevetésben számolt magyarországi infláció még 2012 végén is megközelíti majd a 4 százalékot. A Taylor-szabály alapján ezzel az inflációs szinttel 1,00-1,25 százalékpontos kamatemelés lenne összeegyeztethető a BNP Paribas forgatókönyve szerint.

A Taylor-szabály ökonometriai levezetése azt mutatja meg, hogy az inflációs cél és a tényleges infláció, valamint a potenciális és a tényleges gazdasági növekedés ütemei közötti eltérések mértékének függvényében a nominális jegybanki kamat mekkora és milyen irányú módosítása lenne indokolt.

A BNP Paribas befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a pénzügyi, az energiaipari. a távközlési és főleg a kiskereskedelmi szektorokra kirótt különadóknak mekkora másodlagos inflációs hatása lesz, mivel nem ismert, hogy az érintett cégek megpróbálják-e áthárítani a fogyasztókra ezeket az adókat, és ha igen, ez milyen mértékben sikerül nekik. A ház elemzői szerint "nagyon hozzávetőleges" becsléssel az valószínűsíthető, hogy ha a szupermarketláncok teljes mértékben áthárítják a rájuk kivetett válságadókat, az önmagában 0,7 százalékpontot adna hozzá az éves inflációhoz 2011 végéig.

A 4cast vezető londoni befektetési tanácsadó csoport felzárkózó piaci elemzőinek előrejelzése szerint ugyanakkor a válságadók esetleges teljes mértékű áthárítása a fogyasztókra akár 1 százalékponttal is megemelheti az inflációs rátát. A cég szerint ráadásul ezek a válságadók több évre szólnak, vagyis nem tekinthetők olyan egyszeri, átmeneti sokktényezőnek, amely felett az MNB monetáris tanácsa esetleg "megpróbálhat szemet hunyni".

A 4cast londoni elemzői szerint mindemellett a jövő évi költségvetési politika "pozitív belső fogyasztási sokkot" is gerjeszt a személyi jövedelemadók csökkentése révén, ami szintén az inflációs célt veszélyezteti.

Mindezek alapján a cég úgy véli, hogy "a mérleg a novemberi kamatemelés felé billen".

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői szerint is "fele-fele aránynál nagyobb" a valószínűsége a negyed százalékpontos hétfői MNB-kamatemelésnek. Előrejelzésükben szintén azzal érveltek, hogy a legutóbbi költségvetés-politikai döntések "MNB-források szerint is" hozzávetőleg 0,3 százalékpontot, de a fogyasztókra történő teljes áthárítás esetén "inkább 1 százalékpontot" adhatnak hozzá a jövő évi inflációhoz.

Más nagy londoni befektetési házak mindazonáltal erre a hónapra még nem várnak egyöntetűen magyar jegybanki kamatemelést.

A JP Morgan londoni elemzői szerint a felülvizsgált jegybanki előrejelzés valószínűleg azt jelzi majd, hogy a fogyasztói szintű éves árinfláció 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos célszint felett marad. A ház szerint mindazonáltal a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés elegendően széles, az alapszintű inflációs nyomás pedig elegendően csekély ahhoz, hogy a Monetáris Tanács "most még" ne reagáljon kamatemeléssel a teljes kosárra számolt infláció "túlszaladására".

A JP Morgan londoni elemzői azonban mindezzel együtt is azt jósolják, hogy az MNB alapállása jövőre "egyre héjábbá válik", és a magyar jegybank 2011 közepe táján kamatemelésbe kezd.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői sem várnak kamatemelést a hétfői MNB-ülésen. Előrejelzésükben kiemelték, hogy jóllehet az infláció visszagyorsult a nyári mélypontról, és októberben - éves összevetésben - 4,2 százalékig emelkedett, ez azonban jórészt az élelmiszer-ársokkra és bizonyos mértékű bázishatásokra vezethető vissza. Mivel az egyéb inflációs nyomások korlátozottak, az MNB várhatóan a kivárás álláspontjára helyezkedik, amíg ki nem derül, hogy az ársokk átmeneti jelenség-e, vagy elkezd átszűrődni maginflációs szintre is - jósolták a GS citybeli felzárkózó piaci szakértői.

A Goldman Sachs elemzői ugyanakkor szintén azzal számolnak, hogy a magyar jegybank felfelé fogja módosítani az inflációs előrejelzést, tükrözendő a nemrégiben bevezetett válságadók hatását.

A cég mindent egybevetve továbbra is 2011 második felére várja az MNB első kamatemeléseit.