Kopits nem látja, hogyan teljesülnek 2011 után a kormány céljai

Magyarország hitelessége az elmúlt évtizedben nagyon mélyre süllyedt: 300 milliárddal többet kell fizetnünk az államadósságunk kamataira, mint a környező országoknak.

Érdemi kiadáscsökkentés nem mutatható ki, de a GDP fél százalékával is alacsonyabb lehet a költségvetési egyenleg, és a büdzsét övező kockázatok is alacsonyabbak a korábbiaknál.

Mégis, Kopits két okot lát arra, hogy bírálattal illesse a költségvetést. Az egyik, hogy egy államférfi nem csupán a következő választásig tekint, hanem a következő nemzedékig. A 2011 utáni évek problémái nagyok és bonyolultak: a rossz demográfiai folyamatok, az alacsony foglalkoztatottság, a kiterjedt feketepiac, a

A foglalkoztatottság és a termelékenység évi 3 százalékkal kellene nőnie, ennek kellene biztosítania a nyugdíj- és egészségügyi rendszert, a családtámogatásokat.

Példaként Kínát hozta fel, ahol milliók áramlanak az iparba, de ott is csal alig több mint 3 százalék a termelékenység emelkedése.

Ennek tükrében rendkívül ambíciózus a kormány kitűzött célja. A benyújtott törvényjavaslatokban olyan programokat nem lát a KT, ami ezeket a célokat elérhetővé tenné.

A foglalkoztatás bővülése nem valószínű, hogy bekövetkezik. A Költségvetési Tanács számításai szerint a kormány által várt 400 ezer munkahely helyett csak százezer jön létre - többek közt ezt mutatja Szlovákia példája. És ha ez nem következik be, akkor a kormány rákényszerülhet arra, hogy a nyugdíjpénztári vagyonból fedezze a költségvetési lyukakat.

A magánnyugdíj-pénztárban levő vagyont egyszerre nem lehet adósságcsökkentésre és nyugdíjkifizetésre használni. Választani kell a kettő közül.

Kopits hiányolt a közép- és hosszútávú elemzéseket a költségvetés számai mögül. A költségvetés nem tartalmaz kockázatelemzést sem.

A kirajzolódó költségvetési politika kockázatos terv, amely sikertelensége súlyos következményekkel jár - összegezte a KT véleményét Kopits György, aki beszédét a "Hajrá magyarok, hajrá hitelesség" felkiáltással zárta.