BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kilakoltatási moratórium lejártával 100 ezren kerülhetnek bajba?

Több mint százezer ingatlant érintenek a végrehajtások, így a kilakoltatási moratórium végével nagyon sokan bajba kerülhetnek - mondja a Banki és Végrehajtási Károsultak információs irodájának vezetője az MR-1 Kossuth Rádiónak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 105 ezer kilencven napon túli tartozást tart nyilván.

Az áprilisig szóló kilakoltatási moratórium csak elodázza a problémát, a legtöbben ugyanis azok közül, akinek korábban átütemezték a hitelét, vagy részt vett valamilyen adósmentő programban, visszaestek a rossz adós kategóriába - mondja a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának vezetője.

Kovács László arra is figyelmeztet, hogy a bankok már készülnek a végrehajtásokra, különböző befektetői csoportok elkezdték az ingatlanadósságok kiértékesítését, és ha addigra nem tudunk valamit csinálni, körülbelül három megyeszékhelynyi ember lesz igen nehéz helyzetben.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint körülbelül 16 ezer ingatlant veszélyeztet a végrehajtás. Ez egy féléves szám, és jelentős növekedést jelent a tavalyi év teljes, 19 ezres végrehajtási előkészítés vagy végrehajtás megindulásával összevetve – teszi hozzá Binder István.

A miniszterelnök még nyáron jelentette be, hogy létrehoznák az úgynevezett Nemzeti Eszközkezelő Társaságot. Az volt a terv, hogy az állam ezen keresztül venné meg az adósok házát, ők pedig visszabérelhetnék.

Több határidő volt, konkrét lépés azonban még nem történt. Kovács László szerint a leginkább a bérlakás-programra hasonlító konstrukció nagyon kevés ember számára hozhat megoldást. A program ugyanis szerinte leginkább arról szól majd, hogy az állam olyan ingatlanokat vásárol, ahol a kilakoltatottakat el tudja helyezni, hiszen már korábban is szóba került, hogy ők valószínűleg nem tarthatják meg saját lakásukat. Az eszközkezelő társaság így leginkább a szociális bérlakás-programnak lehet majd kiindulópontja, a mostani költségvetésben azonban nem lát forrásokat erre, márpedig az ügyvezető úgy számol, több százmilliárd forintos befektetés kellene.

Nem véletlen, hogy az előző kormányzat 50 milliárd forintos hitelkerete is szinte érintetlenül bent maradt, az önkormányzatok ugyanis ezt nem tudták bevállalni – teszi hozzá Kovács.

Az biztos, hogy a kereskedelmi bankok nem kínálnak valóságos kiutat az ügyfeleknek – folytatja az ügyvezető. A segítséget ugyanis olyan feltételekhez kötik, amiket az ügyfelek általában 90 százalékban nem tudnak teljesíteni, mert már olyan mértékig felduzzadt ez az adósságuk, hogy már nem lehet segíteni. További részleteket itt olvashat.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.