Athén megkapta az IMF-hitel harmadik részletét

Ennek kapcsán a görög kormányfő bejelentette, hogy egymillió aláírást tervez összegyűjteni az unióban, hogy támogatást szerezzen a közös euróövezeti kötvénykibocsátáshoz. 

Az IMF májusban 30 milliárd dollár összegű, három évre szóló keretösszeget hagyott jóvá a pénzügyi válságba került Görögországnak, amiből eddig közel 10,58 milliárd dollárt utalt át.

A Görögországban tárgyaló IMF-küldöttség vezetője, Poul Thomsen a hét végén úgy vélte, hogy 2011 végére stabilizálódhat a görög gazdaság. A görög kormány a jövő év egészére 3 százalékos GDP-csökkenést vár a gazdaság idei 4,6 százalékos gyengülése után.

A kormány megszorító költségvetési terve szerint jövőre kiadáscsökkentést hajtanak végre a veszteséges állami vállalatoknál, az egészségügyben, és mérséklik a védelmi kiadásokat. Januártól emelik az áfát, 11 százalékról 13 százalékra, de a GDP alakulása szempontjából különösen fontos idegenforgalmi ágazatban 11 százalékról 6,5 százalékra csökkentik az áfakulcsot.

A megszorítások következtében Görögország GDP-arányos államháztartási hiánya jövőre várhatóan 7,4 százalékra csökken az idei érve tervezett 9,4 százalékról. A tavalyi deficit 13,61 százalék volt.

A kormány várakozása szerint az infláció 2,2 százalékra mérséklődik az idei 4,6 százalékról, a munkanélküliség 12,1 százalékról 14,6 százalékra nő. Eközben a GDP-arányos államadósság 142,5 százalékról 152,6 százalékra emelkedik, 330,4 milliárd euróról 348,5 milliárd euróra bővül.

A közös euróövezeti kötvénykibocsátás, az úgynevezett E-kötvények ötlete rendkívül megosztja az euróövezet országait, elsősorban a legerősebb gazdaságú államok, Németország és Franciaország ellenzik az elképzelést.

Amint azt korábban német részről megfogalmazták: a közös eurókötvények pontosan azt helyeznék hatályon kívül, amiben eddig az euró stabilitásának a záloga megnyilvánult, nevezetesen azt, hogy aki nem gazdálkodik megfelelően, az magasabb kamatokat fizet, aki viszont jól gazdálkodik, az kevesebb kamatot fizet saját államkötvényeiért. A közös eurókötvények viszont azt eredményeznék, hogy mindenki ugyanolyan, magasabb kamatlábat lenne kénytelen elfogadni. "Az pedig nem lehet, hogy a közösségi adósságpolitika révén egyes államok engedjenek a csábításnak, és felelőtlenül viselkedjenek" - hangoztatta a német pénzügyminiszter.