Ezek közül az első helyen a társasági adóról szóló törvény első és második mellékletében található gyorsított leírási lehetőségeket említi Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere: egyes esetekben az adótörvény akár 50 százalékos leírási kulcsot is lehetővé tesz. Fontos szerepe lehet a fejlesztési tartalék képzésének is, ez szintén egyfajta gyorsított értékcsökkenési leírásnak, halasztott adófizetési lehetőségnek nevezhető.
Különösen év végén van jelentősége annak, hogy a nem realizált árfolyam-különbözet meghatározott részét ki lehet venni a társasági adó alapjából, vagyis el lehet halasztani az erre rakódó adó megfizetését. Igaz, önmagában ez sem minősül végleges adómegtakarításnak, hiszen a terhet le kell róni legkésőbb akkor, amikor az árfolyam-különbözet realizálódik, és ezzel ki is kerül a könyvekből – figyelmeztet Veszprémi István. Ez a lehetőség azonban jól jöhet azon társaságok számára, amelyeknél az árfolyam-különbözet a tartósan a mérlegben szereplő tételek kapcsán keletkezik. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez már évek óta számos kedvezmény kapcsolódik: az itt felmerült költségek 2010-től nemcsak a társasági adó, hanem a helyi iparűzési adó alapját is csökkentik, valamint bizonyos feltételek teljesítése esetén levonhatók a fizetendő társasági adóból és az innovációs járulékfizetési kötelezettségből is. Fontos megemlíteni, hogy 2011-től szigorodnak az innovációs járulékból történő levonhatóság feltételei, így érdemes idejében felkészülni az új szabályozásra.
Jelentős változás 2011. január 1-jétől az, hogy 12,67 helyett csak 10 százaléknál alacsonyabb effektív adókulccsal adózó külföldi vállalkozások minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak. Amennyiben tehát egy magyarországi vállalat az év végére, a jövő év elejére valamilyen tranzakciót tervez ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő vállalkozással, érdemes lehet ezen adótörvényi változás függvényében újragondolni az ügylet időzítését – hívja fel a figyelmet Veszprémi István. Szintén a határon átnyúló ügyleteket érinti, hogy 2011. január 1-jétől megszűnik a társasági adóalanynak tekintett külföldi szervezet fogalma s az ezen szervezetek részére kifizetett jogdíjra, kamatra és szolgáltatási díjra vonatkozó jelenlegi 30 százalékos forrásadó-fizetési kötelezettség. Az őszi adócsomag ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezi a külföldről származó kamatjövedelem 75 százalékára vonatkozó mentesítő szabályt is, vagyis – amennyiben a nemzetközi szerződés a mentesítést lehetővé teszi – a korábbi általános szabályoknak megfelelően lehet majd mentesíteni az ilyen típusú kamatjövedelmeket. E tranzakciók időzítése tehát bizonyos esetekben jelentős hatással lehet a kapcsolódó adókövetkezményekre, így érdemes kellő figyelmet szentelni nekik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.