"Otthon érzem magam, mintha csak a magyar parlamentben lennék" – reagált a miniszterelnök a képviselők tiltakozására. Történelmi igazságtétel Magyarországnak az elnökség Orbán szerint, hiszen a világháború óta Magyarország adta a legtöbb vért a szabadságért 1956-ban.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint 1956 után történelmi igazságtételnek tekinthető a magyar elnökség. Orbán a húsz évvel ezelőtti, a rendszerváltás idején tapasztalt helyzetet hozta párhuzamba Európa jelenlegi nehézségeivel, a kontinensnek ismét meg kell találnia helyét a nemzetközi gazdaságban. A miniszterelnök – mint mondta – szégyelli bevallani, hogy az aktív magyarok csak 55 százaléka dolgozik, a foglalkoztatás Magyarország fő gondja. Orbán hangsúlyozta, hogy túl sokáig ültünk szégyenpadon, de most betartjuk a költségvetési hiánycélt és így véget ért ez az időszak.
Bármilyen véleményük is legyen egyes magyar belpolitikai ügyek alakulásáról, arra kérem Önöket, e véleményüket és az ebből fakadó akcióikat ne keverjék össze a következő hónapokban, a magyar elnökség égisze alatt megvalósítandó feladatokkal – erre kérte az Európai Parlamentet szerda délelőtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. E kérés alapja többek között az lehetett, hogy a magyar kormányfő beszédének kezdetén liberális és baloldali képviselők üres címlapok felmutatásával és szájuk leragasztásával „demonstráltak” a teremben, tiltakozásul az év elején életbe lépett magyar médiatörvény ellen.
A médiatörvénnyel kapcsolatban azt mondta: a sajtószabadságért folyó küzdelemben az antikommunista magyar kormányra mindenki számíthat. Ismét hangsúlyozta, hogy szükség esetén módosítják a médiatörvényt, de kiemelte, hogy nem szabad ezt a belpolitikai témát a magyar EU-elnökséggel összekeverni, annak ugyanis az Európai Unió látná kárát.
Beszédében a magyar kormányfő leszögezte: hazánk számára nem rutinfeladat, hanem történelmi igazságtétel az, hogy a következő fél évben az EU soros elnöke lehet. – Mi hoztuk ugyanis a legtöbb áldozatot a demokrácia kiteljesedésének oltárán, Magyarország volt az első állam a keleti blokkban, amely 1956-ban fegyveresen szállt szembe a kommunista birodalommal – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: mi bizonyítottuk be először, hogy a kommunizmus nem egy ártatlan doktrína, hanem valós fenyegetés az európai civilizáció egészére. E szavakat a néppárti frakcióból hosszas taps fogadta.
Az ilyen politikai jellegű témák mellett Orbán Viktor hitet tett a gazdasági kormányzás erősítése, az összeurópai adósság lefaragása, valamint Horvátország csatlakozási tárgyalásainak fél éven belüli lezárása mellett is. Többek között a 2013-tól életbe lépő állandó válságkezelési mechanizmus felállítását is elősegíti annak a hat jogszabálynak az elfogadása, melyet a magyar elnökség tűzött zászlajára. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy még ezen a héten tisztáznak a magyar kormánnyal bizonyos félreértéseket a médiatörvény kapcsán, és megvárják a magyar kormány válaszát. Barroso leszögezte: a sajtószabadság szent érték, ugyanakkor a Bizottság vezetője támogatásáról biztosította a magyar EU-elnökséget.
Joseph Daul, a Fidesz, EP-képviselőit is a sorai között tudó Európai Néppárt vezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz a demokrácia pártja. A frakcióvezető méltatta Orbán reformjait és úgy fogalmazott, hogy ha problémák akadnak a médiatörvénnyel, akkor azt kijavítják.
Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője úgy fogalmazott: harcosnak ismerték meg Orbánt, aki a szabadságért küzdött. Ugyanakkor a politikus szerint nem jó megoldás, hogy a Médiatanácsban csak kormánypárti képviselők foglalnak helyet, a médiatörvény pedig nem magyar, hanem európai ügy. A demokráciában a média ellenőrzi a hatalmat és nem fordítva – emelte ki a képviselő.
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, volt belga miniszterelnök is egyetért azzal, hogy erősebb EU-s intézmények kellenek. Arról beszél, hogy gazdasági és adó-unió is kell.
Nincs valuta kötvénypiac nélkül, mondja, szerinte nem jó, hogy minden tagállamnak saját kötvénykibocsájtása van.Az eurónak saját, közös kötvénypiac kellene.
A médiatörvény egy elefánt a porcelánboltban - vélekedett Guy Verhofstadt az európai liberálisok elnöke, aki a jogszabályt a szlovák nyelvtörvénnyel állította párhuzamba. Guy Verhofstadt szerint lényeges, hogy pluralizmust fenntartsák a médiában.
Végül Márai Sándort idézi és kioktatja Orbánt, hogy a médiának nem lehet előírni, hogy miről szóljon, annak a pluralizmusa a lényeg.
A liberálisok frakcióvezetője kéri Orbántól a törvény megváltoztatását.
Daniel Cohn-Bendit, az európai Zöldek vezetője erőteljes kritikával illette Orbánt. Leszögezte: Orbán oldalán harcolt a szabadságért a rendszerváltás előtt és igazi államférfinak ismerte meg a miniszterelnököt. Mostanra azonban európai Chavezzé vált Orbán Viktor, aki nem érti meg, hogy a demokráciának soha nem árt a szabadság. "Vajon azt gondolja Orbán, hogy Richard Nixon számára a Watergate üggyel kapcsolatos információk kiegyensúlyozottak voltak" – tette fel, majd válaszolta meg saját kérdését Cohn-Bendit. A frakcióvezető szerint Orbán nem érti meg az európaiság lényegét.
Magyarország méltó az elnöki tisztre, de kérdés, hogy a magyar kormányra is igaz-e ez? Tette fel a kérdést Bokros Lajos EP-képviselő. A volt pénzügyminiszter szerint nem csak a médiatörvény az egyetlen gond: ide sorolható a magánnyugdíjpénztári rendszer zsarolással történő felszámolása, a különadók, az alkotmány kilencszeri módosítása. Diplomáciai romhalmaz és káosz alakult ki a magyarországi események kapcsán, amelyek elvonják a figyelmet az európai ügyektől. Még nem késő ezen változatni – zárta felszólalását Bokros.
Orbán Viktor reakcióját itt olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.