Európa fékezni fogja Magyarországot

A megszorítások miatt visszaeső külső kereslet egyrészt csökkenti az exportot, másrészt a kedvezőtlen értékesítési kilátások miatt a vállalatok visszafogják a beruházásokat. Ugyanakkor az export es a beruházás magas importtartalma miatt a nettó export csak mérsékelten és átmenetileg romlik.

Az alacsonyabb kereslet miatt a vállalatok munkakereslete is visszaesik, ami a bérek és a foglalkoztatás mérséklődéséhez vezet. Az így kieső munkajövedelem csökkenti a fogyasztást, bar ennek mértéke az MNB szakértőinek számításai szerint kisebb az export es a beruházás változásánál.

A GDP összességében tartósan visszaesik az elemzés szerint. A kereslet csökkenése miatti negatív kibocsátási rés es a bérek mérséklődése egyaránt alacsonyabb inflációhoz vezetnek. Ezen túl a fiskális megszorítások hatására csökken az eurózóna inflációja, ami az importtermékek árazásán keresztül a magyarországi inflációt is csökkenti.

Bár az eddigi kiigazítások vélhetően nem rántják újabb recesszióba a magyar gazdaságot, a rövid távú kockázatok negatív irányba mutatnak. Az eurózóna perifériájához tartozó országok adósságválsága nem ért véget: legutóbb Írország jelentette be, hogy nemzetközi szervezetek hiteleire lesz szüksége a költségvetési hiány finanszírozásához. Ha a válság továbbgyűrűzik, akkor más európai országokban is újabb megszorítások várhatók, ami erőteljesebb visszaesést okozhat a nemzetközi konjunktúrában. Ennél is súlyosabb következménnyel járhat, hogy ilyen környezetben Magyarország kockázati megítélése is romolhat a nagy adósságállomány és a fiskális politika körüli bizonytalanságok következtében. A növekvő adósságszolgálati terhek pedig közvetlenül is visszavethetik a belföldi keresletet – hívták fel a figyelmet a jegybanki szakértők.

A hosszabb távú hatások tekintetében bizonytalanabb a kép. A költségvetési kiigazító lépések emelhetik az euróövezet potenciális növekedését. Ehhez a hiánycsökkentést olyan strukturális reformokkal kell párosítani, amelyek megakadályozzák a deficit újratermelődését, valamint növelik a munkavállalási és beruházási kedvet. Ez Magyarország számára is növekedési többletet jelenthet. Nincs azonban garancia arra, hogy a hiánycsökkenés emeli a potenciális kibocsátást. Egy vállalati jövedelemadókra alapozott kiigazítás például a beruházások visszaeséséhez vezethet, ami tartósan ronthatja a növekedési kilátásokat – figyelmeztettek a tanulmány készítői.

A legfrissebb előrejelzések alapján három év után idén ismét gyorsabban növekedhet a magyar gazdaság, mint az EU átlaga. Itthon 2006-2007 illetve 2009-2010 során ment végbe hasonló nagyságrendű kiigazítás, mint amilyenre most néhány uniós tagállam kényszerül.