"Marginálisan" gyorsul a magyar gazdaság

A szerénynek minősített múlt év után 2011-re marginális gyorsulást prognosztizál Magyarországon az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Igaz, a tegnap kiadott tanulmányban javította az előző esztendőben kiadott előrejelzését a magyar – és a teljes közép-európai – gazdaság esetében is. Felhívja azonban a figyelmet: a magyar kormány több intézkedése is gyengítheti a bizalmat.

Az elemzés szerint a magyar GDP 2 százalékkal nőhet ebben az évben, ez egyértelmű előrelépés ahhoz képest, hogy három hónappal korábban még csak 1,7 százalékos bővülést vártak 2011-re. A régió átlagától azonban jelentősen elmarad, egyedül a Szlovéniára adott előrejelzés rosszabb ennél. Látnak ugyanis kockázatot, mégpedig azt, hogy a kormány mindeddig nem tett olyan lépéseket, amelyek a kiadási oldalon hoztak volna jelentős változást. Ugyanakkor pozitívum, hogy a kabinet egyértelműen elkötelezte magát az EU által megfogalmazott hiánycélok teljesítése mellett – emeli ki az elemzés.

Három olyan pontot nevesített az EBRD a magyar helyzettel foglalkozó oldalakon, mint amely növeli a bizonytalanságot. Az egyik a válságadók, amelyek fenntarthatóságát több elemző is megkérdőjelezte, s ezeket az adókat többen diszkriminatívnak tartják – hívja fel a figyelmet az Európai Újjépítési és Fejlesztési Bank kiadványa. A nyugdíjpénztárak ügye is alkalmas a befektetők elbizonytalanítására, ahogy a jegybank és a kormány közötti feszültségnek szintén lehetnek káros hatásai. A legsúlyosabb problémának azonban azt tartják, hogy a kormánynak nincs hiteles középtávú stratégiája.

Pedig a közép-európai régió kilátásai alapvetően jók, és ami még fontosabb: jobbak, mint a korábbi előrejelzések szerint. A Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot és a balti államokat magában foglaló csoportnál 3,2 százalékos éves növekedést prognosztizálnak, egyedül Szlovákiában várnak a tavalyinál lassúbb dinamikát. A bank szerint az, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága felpörög, növelheti a térségünk termékei iránti keresletet. Igaz, Szlovéniában és szinte egész Dél-Európában a fiskális konszolidáció hatásai egyelőre lassítják a fejlődést. Az összkép azonban pozitív, a 29 vizsgált közép- vagy kelet-európai és közép-ázsiai ország átlagában 0,1 százalékponttal felfelé, 4,2 százalékra korrigálták a 2011-es várakozást.