Árnyalatnyival jobban élünk
A múlt év elején 2009-hez képest még magasabb volt a fizetésemelkedés, mivel a közszférában dolgozók két részletben különjuttatást kaptak. A közszolgák fizetése azonban ezzel sem érte el a versenyszférában dolgozókét, éves átlagban az átlagos 196 ezer forintot alig meghaladó kereset bő tízezerrel volt alacsonyabb, mint a magánszektorban. Ezzel az összgazdasági átlagfizetés 202,6 ezer forintot tett ki, de az egyes ágazatok között igen nagy a szórás. A legmagasabb bruttó bérek a pénzügyi szférában voltak (362 ezer forint), a legalacsonyabbak az adminisztratív tevékenységeknél, ahol az előbbinek alig több mint harmadát vitték haza a dolgozók.
A reálkeresetek enyhe emelkedése ahhoz nem volt elegendő, hogy a belföldi keresletben is érzékelhető legyen. Pedig a foglalkoztatási helyzet romlása is megállt 2010-ben, sőt, éves szinten 1,5 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma. Ez túlnyomórészt az állami foglalkoztatottak létszámának felduzzadásából adódott, de a 3,3 százalékos növekedés a közmunkaprogramoknak köszönhető, és nem az államapparátus létszámnövekedésének, ráadásul a 772 ezer fős létszám így is alacsonyabb, mint az évtized első felében elért csúcs.
Szinte hagyománynak számít, hogy év végén nehezen értelmezhető béradatok érkeznek, 2010–11 fordulója sem kivétel. Mivel az szja-szabályok a legalacsonyabb keresetűeket kivéve az idén is több nettó bért hagynak a munkavállalóknál, így ismét érdemes volt a jutalmakat januárra halasztani. Ez állhat a mögött, hogy a decemberi keresetek 4,6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Még a versenyszférában is csökkenést tapasztaltak, ugyanakkor a különjuttatásoktól megtisztított decemberi béremelkedés változatlanul 3 százalék volt.
A munkaadók a bérjellegű kifizetések egy részét áttolták decemberről januárra a kedvezőbb idei adószabályok miatt – mondta a távirati irodának Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Emiatt viszont az első havi bérek kissé magasabbak lehettek – tette hozzá. A januári kifizetéssel ugyanis több tíz- vagy több százezer forintot lehetett megtakarítani a kisebb adó miatt. A közszférában is ugyanez játszódott le, ami részben magyarázza a meglepően magas januári büdzsédeficitet.
A visszafogott béremelkedés inflációs szempontból is kedvező fejlemény, mint ahogy a kamatdöntésekkor ez rendszerint el is hangzik az MNB részéről. Az elmúlt hónapok monetáris szigorítását sem ez indokolta, sokkal inkább az élelmiszerek és az üzemanyagok világpiaci drágulásának begyűrűzése.
Az idén is lassú lehet a fizetésemelkedés
A különjuttatások nélküli 3 százalékos tavalyi béremelés a versenyszférában nem változik januárban sem – mondta az idei kilátásokról Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a távirati irodának. A szakember szerint az alacsonyabb jövedelműeknél a bruttó béremelkedés eléri az Országos Érdekegyeztető Tanácson kialkudott 4-6 százalékot, míg a magasabb jövedelműeknél nem lesz több 2 százaléknál.Az szja-változás miatt viszont a nettó fizetések ennél jobban emelkednek. Az elemző megítélése szerint jelenleg nincs „béroldali inflációs nyomás” a gazdaságban.
Az szja-változás miatt viszont a nettó fizetések ennél jobban emelkednek. Az elemző megítélése szerint jelenleg nincs „béroldali inflációs nyomás” a gazdaságban. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.