G20: játék a szavakkal

Megegyeztek a világgazdasági egyensúlyhiány mérésére szolgáló mutatók kijelölésében a G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei. A világ legfejlettebb és feltörekvő gazdaságait tömörítő szervezet hétvégi párizsi ülésén az árfolyam-politikáját szigorúan védelmező Kína ellenkezése miatt a résztvevők csak hosszas tárgyalások után tudtak megállapodni azokban a konkrét indikátorokban, amelyek a G20 tervei szerint segíthetnek feltérképezni a globális egyensúlyhiány összetevőit.

A kompromisszum értelmében az elfogadott indikátorok között Peking miatt nem szerepel a valutatartalékra vonatkozó mutató, és a valutaárfolyam is csak körülírva található meg az elfogadott indikátorok között. Nem véletlenül ragaszkodott a valutaárfolyamra vonatkozó konkrét kitétel kerüléséhez a kínai delegátus, ugyanis az Egyesült Államok és a többi nyugati ország évek óta azzal ostorozza Pekinget, hogy mesterségesen alacsonyan tartja a jüan árfolyamát, és ezzel exportorientált gazdaságának jelentős előnyöket szerez.

Kína hatalmas külkereskedelmi többletéből származóan a világ legnagyobb, 2800 milliárd dollárnyi valutatartalékát halmozta fel, s ez a nyugati országok szerint jelentősen torzítja a világgazdasági egyensúlyt, így nem meglepő, hogy a valutatartalékra vonatkozó passzus mellőzését is követelte Kína. Ezen mutató mértékét valójában annak megítélésére használták volna az indikátorok között, hogy az adott ország importál-e eleget a világ többi államából, és így hozzájárul-e a globális egyensúlyhoz. Ebből adódóan a valutatartalékra vonatkozó mutató beemelését a listába Kína mellett ellenezte a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRIC csoport másik három tagja, Brazília, Oroszország és India is.

Peking ahhoz sem járult hozzá, hogy a mutatók között szó szerint szerepeljen a folyó fizetési mérleg, hanem ahelyett az úgynevezett „külső egyensúlyhiányt kifejező mutatók”, így a kereskedelmi mérleg és a tőkeáramlások kaptak helyet az indikátorok listájában. Ezeken kívül még az államadósság, az államháztartási hiány, a magánmegtakarítások, illetve a magánadósság mértéke került be a mutatók közé.

Noda Josihiko japán pénzügyminiszter az ülés után úgy nyilatkozott: bár a folyó fizetési mérleg mint terminus Kína érzékenysége miatt nem szerepel az indikátorok listájában, azért az azt alkotó elemek (kereskedelmi mérleg, tőkeáramlások) helyet kaptak a felsorolásban.

A most elfogadott indikátorokhoz rendelt konkrét mérőszámokról a tervek szerint áprilisig kell megegyezniük a G20 országainak. Az USA például azt javasolja, hogy a folyó fizetési mérleg tekintetében a GDP 4 százalékában határozzák meg a többlet és a hiány plafonszintjét. Peking mellett azonban ezt a javaslatot Németország is ellenzi, amely a világ második legnagyobb exportőre Kína után. A mérőszámokról szóló alkuk a mostani, csupán az indikátorok kijelöléséről szóló vitáknál is hosszadalmasabb tárgyalássorozatot valószínűsítenek.

Javuló egyensúly

Bár a mostani G20-találkozó fő témája a világgazdaság egyensúlyhiányának kezelése volt, az utóbbi években egyre csökken annak mértéke. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Kína folyó fizetési mérlegének többlete a GDP 5,1 százalékára csökken az idén a 2007-ben mért 10,6 százalékról. Ezzel szemben az USA hiánya a 2007-es 5,1 százalékos szintről várhatóan 2,6-re esik 2011-ben az IMF előrejelzése szerint.

- államháztartási hiány

- magánmegtakarítások

- magánadósság

- kereskedelmi mérleg

- tőkeáramlások -->