Kína a gazdasági növekedés helyett a társadalmi stabilitásra koncentrál

Az interneten feltett lakossági kérdésekre adott miniszterelnöki válaszok szerint a pekingi vezetés évi 7 százalékos gazdasági növekedést céloz meg a 2011 és 2015 közötti időszakban, ami lényegesen kisebb az előző ötéves periódus 11,2 százalékos átlagánál.

A bruttó hazai termék (GDP) tavaly 10,3 százalékkal nőtt, Kína így a gazdasági méret szerinti rangsorban megelőzte Japánt, felzárkózott a második helyre, az Egyesült Államok mögé.

Az egyszerre két kormányzati portálon publikált válaszok szerint a kabinet legfőbb prioritása az infláció megfékezése. "Az árak gyors emelkedése már a társadalmi stabilitást is befolyásolja" - írta Ven Csia-pao.

    A miniszterelnök szerint az árak féken tartásához Kína bőséges készletekkel rendelkezik devizából és gabonafélékből. Ugyanakkor veszélyes lehet, ha a közvéleményben az infláció kérdése összekapcsolódik a korrupció problémájával. Ez "elégedetlenséget szíthat, és akár komoly társadalmi feszültségeket is okozhat" - írta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a kormány elszántan küzd a korrupció ellen. Ezt mutatja az is, hogy a közelmúltban megvesztegetés gyanúja miatt felmentették a vasúti hálózatért felelős minisztert - jegyezte meg a kínai kormányfő.

    Az árfolyam-politikában is a társadalmi stabilitás megőrzése a legfőbb parancs, a jüan rugalmasságát ezért fokozatosan, lépésről lépésre kell növelni, hogy a kínai vállalkozások tudjanak alkalmazkodni a változó körülményekhez. "Egy nagyarányú, egyszeri felértékelés miatt üzemek egész sorát kellene bezárni, és sok kínai veszítené el a munkahelyét, mert a külföldi megrendelések egy részét más országok szereznék meg" - írta Ven Csia-pao.

    A jüan felértékelését követelő Nyugatnak, elsősorban az Egyesült Államoknak címezve a kínai kormányfő megjegyezte: "Gondolják meg, hogyan növekedhetne a belső fogyasztás, ha csődbe mennek vállalkozások, állástalanná válnak a munkások, a vidéki vándormunkások pedig hazamennek."

    A fogyasztói árak 4,9 százalékkal emelkedtek januárban, a drágulás üteme így elmaradt a tavaly novemberi, több mint kétévi csúcsnak számító 5,1 százaléktól, ugyanakkor az inflációs nyomás erősödését jelzi, hogy az élelmiszerárak 10,3 százalékkal emelkedtek 2011 első hónapjában.

    A pekingi központi bank tavaly október óta már háromszor emelte az alapkamatot, a bankok számára előírt kötelező tartalékrátát pedig 2010 eleje óta összesen hétszer növelte az elszabaduló árak megfékezése céljából. Az ingatlanárak kordában tartására külön intézkedéseket is hoztak, a drágulás azonban nem állt meg, a 70 legnagyobb kínai város közül 68-ban emelkedtek a lakásárak januárban, 10-ben százalékosan kétszámjegyű mértékben.

    A pekingi vezetés - annak tudatában, hogy széles körű társadalmi elégedetlenséget keltene, ha a lakhatás költsége elviselhetetlen szintre emelkedne - az utóbbi időben hangsúlyozta, hogy nem tolerálja a spekulatív, befektetési célú ingatlanvásárlást. Ezt a kormányfő is kiemelte vasárnapi üzeneteiben: "Megtörhetetlen elszántsággal kell folytatni a küzdelmet a spekuláció ellen. Alkalmazunk gazdasági és jogi szabályzókat, de ha kell, adminisztratív eszközökkel is fellépünk" az ingatlanpiacon - írta Ven Csia-pao.