Kopits történelmi visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom elfojtása után a Kádár-rendszer társadalmi jóléti juttatásokkal igyekezett növelni saját legitimitását, és külföldi hitelek felvételével próbálta javítani a totalitárius rezsim arcát.
A vasfüggöny lehullása után az első szabadon választott kormányt a szocialista párt felemelkedése követte, és az új politikai elit egésze gyorsan megtanulta, hogy a választásokat azzal lehet megnyerni, ha fenntartják a kormánytól érkező juttatásoktól függés állapotát. Az egyetlen jelentős megkülönböztető jegy Kopits szerint a két politikai tábor között az volt, hogy míg a baloldal a szocialista nosztalgiára épített, a jobboldal azokat vonzotta, akiknek évtizedeken át el kellett nyomniuk nemzeti törekvéseiket. Mindkét fél művészi szintre fejlesztette azonban a politikai kliensrendszert - tette hozzá a szerző.
"Ahogy a kormányok követték egymást, versengtek a jóléti juttatások növelésében" - olvasható a cikkben. Kopits szerint "Magyarország gulyáspopulizmusa Gyurcsány Ferenc szocialista kormánya alatt érte el a csúcspontját", és a költekezés rekord deficithez vezetett.
A szerző szerint Orbán Viktor "továbbra is a múlt csapdájában van. (Kormányzásának) első kilenc hónapja alatt nem hozott egyetlen olyan intézkedést sem, amely kiigazítaná Magyarország jelentős méretű strukturális költségvetési deficitjét". Kopits a nyugdíjalapok államosításáról úgy vélekedik, hogy az rövid távon tüneti kezelést jelenthet, ám hosszú távon csak ront a helyzeten, hiszen magas nyugdíjak kifizetésére való kötelezettségvállalást tartalmaz. A cikkíró kitért arra, hogy az adóssággondot a társadalom gyors elöregedése is súlyosbítja.
Kopits úgy látja, hogy a megoldást a szerkezeti reformok jelenthetik, amelyek helyreállíthatják az ország adósságstabilitását. Olyan deficitcsökkentő lépéseket szorgalmazott, amelyek "munkára, megtakarításra és befektetésre ösztönöznek". Szerinte az intézkedéseknek érinteniük kell a jóléti juttatásokat és a nyugdíj-igényjogosultságot.
Az elmúlt hetekben - állapította meg Kopits - Orbán kifejezésre juttatta, hogy bizonyos mértékig tudatosította magában a változás szükségességét.
"Retorikai képességei, szellemi kapacitása alapján és a kétharmados kormányzati többség birtokában a miniszterelnöknek a kezében vannak az eszközök ahhoz, hogy szakítson a gulyáspopulizmussal" - írta a WSJE szerzője. A cikk végén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Orbán Viktor a Hősök terén félelmet nem ismerve követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását.
"Ha most a reformok keresztülvitele érdekében csak a töredékét felmutatná a bátorságnak, amit 22 évvel ezelőtt mutatott, akkor Magyarország gazdasági jövője biztosított lenne" - zárta írását Kopits György.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.