Sokkal kisebb a különadók költségvetési hatása a jelzettnél?

A volt pénzügyminiszter az fn.hu-nak adott interjújában felhívja a figyelmet, hogy az átadás-átvételi dokumentáció még mindig fent van a volt pénzügyminisztériumi honlapon, és abban a GDP mintegy fél százalékának megfelelő költségvetési kockázatot azonosítottak be, miközben más országokban 5-10 százalékkal csúszkált a büdzsé.

Oszkó azt is elmondta, hogy nem tettek volna bíráló megjegyzéseket a kormányra, ha az nem azzal kezdi tevékenységét, hogy minket a földbe taposva próbálja a szinte mindenki által vitatott intézkedéseit igazolni.

Mint ismeretes, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször elmondta, szerinte az előző kormány hamis adatokon alapuló költségvetést hagyott rájuk, így a hiány akár 7 százalék is lett volna, valamint Orbán Viktor kormányfő is többször hivatkozott erre (igaz, a kormányfő külföldön többször tett utalást arra, hogy elődje nagyon súlyos megszorításokkal élt, amit már nem lehet tovább folytatni). Ezt Oszkó Péter és Bajnai Gordon volt kormányfő közleményben utasította vissza.

A 2010-es költségvetésről elmondta, hogy a "kamatkiadások növekedése, az árfolyamgyengülés, valamint egyes intézményi kiadások felesleges növelése legalább 100-150 milliárd forint pluszkiadást okoztak a költségvetésnek. Ezt kezelte az új kormány meglehetősen improvizatív intézkedésekkel, mint például a különadók, a magánnyugdíjpénztáraknak teljesített tagi befizetéseknek az államosítása. Ezek csak látszólag óriási korrekciók. Valójában a 360 milliárdos különadóval szemben áll egy 70-80 milliárdos társasági adó bevételcsökkenés, plusz a különadó leírható volt a társasági adóból, ami még kb. 70 milliárdos bevételcsökkenést eredményezett. Az összes adóintézkedés kb. 210 milliárd forint egyenlegjavulást hozott, erre jön még rá a magánnyugdíj-pénztári tagdíj. Ez kb. 250-260 milliárdos egyenlegjavulásra vitte fel a kormányzat intézkedését. Összesen a GDP 1 százalékának megfelelő intézkedést hajtott végre a kormány. Ebből mi a felét már jeleztük előre, hogy szükségszerű, még intézkedéseket is javasoltunk hozzá. A másik felét a kormány magának okozta."

Az idei költségvetésről pedig úgy vélekedett a korábbi pénzügyminiszter, hogy az egykulcsos adó bevezetésével mintegy 500 milliárdos lyukat ütött a kormány, így vált szükségessé a gazdasági miniszter által emlegetett 600 milliárdos intézkedési terv.

Oszkó kitart azon állítása mellet,  hogy az általuk javasolt intézkedések (munkaerő-piaci alap, közmunkaprogramok, gyógyszerkassza, stb.) elegendőnek bizonyultak volna a hiánycél tartásához, ha a kormány kommunikációja nem gyengíti a forint árolyamát. A javasolt intézkedések egyébként 100-130 milliárdos korrekciót jelentettek volna, azokból 600 milliárdot nem lehet megspórolni.

A volt pénzügyminiszter blogjában több javaslatot is megfogalmazott a költségvetés rendbe tételére, az interjúban pedig a 600 milliárdos megtakarításokra tesz javaslatokat. Így szerinte a "teljes önkormányzati rendszert, a közösségi közlekedés teljes intézményrendszerét, az egészségügyet át kellene alakítani. De ebből megtakarítás vagy növekvő hatékonyság nem néhány hónap alatt jelentkezik. Nem véletlen, hogy jeleztük, ezt a munkát tavaly nyáron kellett volna elkezdeni. Akkor 2011-re, 2012-re érzékelhetőek lettek volna a megtakarítási hatások. Sajnálom, hogy előbb volt adócsökkentés, anélkül, hogy bárki elgondolkodott volna, miből teremthető meg annak a fedezete. Az egykulcsos adó bevezetésével pedig óriási a bevételkiesés úgy, hogy annak ráadásul egy szűk kör a haszonélvezője. Abban az elméletben, hogy az adócsökkentés olyan növekedést generál, hogy abból majd megteremtődik a fedezete, láthatóan már senki, lényegében a kormány sem hisz, hiszen beletörődött abba, hogy költségvetési kiigazítással kell gondoskodnia erről a fedezetről. 600 milliárdot viszont a kiadási oldalon ilyen gyorsan már nem lehet lefaragni. Félő, hogy emiatt megint az adóemelések kerülnek előtérbe. Viszont ha valami agyon fogja vágni a versenyképességet és visszafogja a foglalkoztatást, az épp az adóemelés."