Több eredményt vár az unió

Az Európai Unió jelenlegi pénzügyi helyzete erősen rányomja bélyegét a kohéziós politika jövőjének alakulására, a várható változásokkal kapcsolatban pedig egyértelművé vált, hogy 2014-től új feltételrendszer bevezetésére kell számítani a közösségi források odaítélésénél, felhasználásuk ellenőrzésénél és értékelésénél. Így összegezte lapunknak a Brüsszelben lezajlott kétnapos kohéziós fórum tapasztalatait Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

Szerinte a tanácskozás legfőbb eredménye, hogy sikerült megfelelő menetrendet összerakni a fő irányokról, az esetleges veszélyek elkerüléséről, és biztató fejlemény az is, hogy kifejezetten kerülték a konfliktusokat a hozzászólók.

A tanácskozáson alapvetően két témára összpontosult a figyelem: egyrészt a 2007–13-as időszak eddigi kohéziós tevékenységének értékelésére, másrészt a 2014-től kívánatos új irányokra. A felszólalásokból nyilvánvalóan kiderült, hogy a tagállamok fontosnak tartják egy még transzparensebb mechanizmus kialakítását, amely biztosítja a hibák és a korrupció kikü-szöbölését az európai uniós források felhasználásánál. Ugyanakkor nyitott maradt a szakpolitikák súlyának mértéke, ez az energia és közlekedés infrastrukturális beruházásait érinti elsősorban. Vitatott az Európai Szociális Alap (ESZA) helye is a kohéziós politikán belül, arról azonban nincs szó, hogy kikerülne az eszköztárából. Ezzel kapcsolatban a miniszter maga is felhívta a fórum résztvevőinek figyelmét arra, hogy „nem árt megerősíteni az ESZA helyét, mert fontos szerepet tölt be a munkanélküliség elleni küzdelemben és a válság következtében megsokszorozódott szociális problémák megoldásában”.

A jövőt illetően a miniszter szerint „kritikus pont, hogy a kohéziós politika meg tudja-e tartani jelenlegi 35-37 százalékos részesedését az Európai Unió 2014-től induló pénzügyi perspektíváján belül”. Az átláthatóság növelése mellett ezért is sok szó esett a kohéziós politika eredményorientáltságának megerősítéséről. Ezt szolgálja majd az új feltételrendszer s a visszaélések, elhibázott teljesítések esetére kilátásba helyezett szankciócsomag; ezek részleteit ezután dolgozza ki az Európai Unió.

Fellegi Tamás magyar szempontból szerencsésnek tartja, hogy az Európai Bizottság, az EU-elnökség és a kormány álláspontja teljes mértékben egybeesik a kohéziós politika jövőjét illetően. „Erről biztosította a tanácskozás résztvevőit felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök a fórum első napján, és ezt képviseltem magam is a megbeszéléseken” – hangsúlyozta a miniszter.

Ezzel azonban nem értek véget az elnökségi tennivalók. Februárban az általános ügyek tanácsa értékeli a kohéziós politikát. „Először fordul elő az EU történetében, hogy ez a közösségi politika tanácsi szintre kerül, ami a magyar elnökség érdeme” – jegyezte meg Fellegi Tamás. Ugyancsak fontos esemény lesz a kohéziós politikáért és területi fejlesztésért felelős miniszterek informális találkozója májusban Balatonfüreden. „Abban bízunk, hogy a magyar elnökségi fél év végére sikerül kidolgozni a kohéziós politika 2014-től irányadó jogszabálytervezeteit, és ezeket már készen tudjuk átadni a következő, lengyel elnökségnek” – közölte végül a fejlesztési miniszter.

Szerinte csak hatékony költségvetéssel, szolidaritással érhetők el az Európai Unió céljai a gazdasági, szociális és területi felzárkóztatás terén.

Szerinte csak hatékony költségvetéssel, szolidaritással érhetők el az Európai Unió céljai a gazdasági, szociális és területi felzárkóztatás terén. -->